"Egyszerüen szvsz. nem tudunk olyan berendezést gyártani ma, ami ilyen extrém körülmények között hosszú távon is megbízhatóan működne."

Mit jelent, hogy nem tudunk OLYAN eszközt gyártani. Szerinted mi hiányzik? A megfelelő felbocsátási technika, vagy a mostani felbocsátási technikához jobban passzoló anyagok?

Szerintem  a mai technika achilles-sarka a tömegkorlát. Azaz mindent pillekönyűre kell építeni, hogy ésszerű korlátok között fel lehessen bocsátani. De a pillekönnyűség nem passzol a megbízhatósággal (és itt most persze nem a legendás orosz gyártási technológiára, a dögnehéz, de ezért megbízható cuccokra gondolok). Az eddigi űrhajók mind-mind egy határvonalon egyensúlyoztak, kompromisszumot jelentettek a még éppen felbocsátható tömeg és a szükséges biztonság között. Ezért a kérdés: merre kéne indulni, a rakétatechnika leváltása felé, amely a robosztusabb, megbízhatóbb eszközök felvitelének gátja, vagy a rakétatechnikához jobban illő anyagok kifejlesztése felé, amelyek a könnyűségük mellett is biztosítani képesek a megbízhatóságot?