Eléggé leegyszerűsítette a cikk a dolgokat, mit ne mondjak:)

"A közép európában kibányászott ezüst és réz kb olyan brutális hatásokkal birt, mint 1530 után az amerikai ezüst és arany. Infláció és katonai/politikai hatalom terén.
Gyakorlatice ez az ezüst és réz döntötte el, hogy a V. Károly lett a német római császár."

Hát szóval.... nem:) Az ezüst nagyarányú beáramlása a spanyol területekre csak 1560 után kezdődik el, amikor menyitják Potosí környéki ezüstbányákat. Egyészen addig főként arany érkezik az Újvilágból, de az sem akkora mennyiségben. A spanyol kincstár bevételeinek az 1530-40-es években csak 10-15%-át teszi ki a nemesfém-behozatal. Sokszor még annyit sem.

Károlynak elsősorban a német és németalföldi kereskedők dobták össze a pénzt. Gyakorlatice pedig az döntötte el, hogy Ferencnél kevésbé senkit nem kívántak császárnak a német rendek, erre Károly pénze csak ráerősített.


"Miután az amerikai nemesfémáradat elkezdett folyni az 1550es években, hirtelen Közép Európa leértékelődött, ami abban is megmutatkozik, hogy a spanyol ág eleresztette az örökös tartományokat."

Ahhoz képest Károly, majd Fülöp "spanyol" katonáinak cseppet sem elhanyagolható része állomásozott magyar területen.

"Igy a török újra nyomulhatott az 1540es évektől, a császár már nem tudott 100.000es hadsereget összpontositani a Duna völgyébe, mint 1532ben."

Őszintén szólva nem is nagyon akart. A spanyolok számára Duna völgye mellékhadszíntérnek számított a Habsburgok terület-felosztása után. Továbbá a német, a francia és a mediterrán helyzett tette lehetetlenné, hogy újra ekkora sereget gyűjtsenek össze a magyar hadszíntéren. Ennek nem sok köze van a nemesfém-beáramláshoz....