Nyilván ő 2,5 éves én meg 9 évesen kaptam, de én akkor nagyon is drámaként éltem át, és azóta sem lett sokkal jobb. Bár most erősen gondolkodok rajta, hogy én is csináltatok valami olyan szemüveget, amivel elégedettebb vagyok, nem lenne drágább, mint a kontaktlencse, amit jobban szeretek ugyan, de hogyan magyarázom meg a lányomnak.:-)

Igazából azt hiszem ezek a sorozatos csapások fárasztanak már le, mindig valami újabb, és újabb probléma derül ki vele kapcsolatban, és most már szeretném, ha vége lenne. Egyik sem olyan komoly egyenként, hogy ne lehetne kezelni (legalábbis remélem, még egy van ami csak pubertáskorban derül ki, hogy mi lesz), de így együtt már kicsit sok volt.

Időpontunk volt, 9.30-ra, de csak 10- re jött a doktornő, és sok  gyerek volt, és minden cseppentésnél ugye várni kellett. És az én lányom korán kel és korán fekszik, sokszor már 11.30-kor le kell fektetni, és a vizsgálat napján már dél is elmúlt mire haza értek.