Ha sokféle helyszínen hallgacc zenét, egy idő után már tudod, egyáltalán hogyan szólhat és hogyan biztosan nem szólhat egy hangszer. Ez persze nem szünteti meg teljesen az általad említett bizonytalanságot, hiszen a hihető hangzások közül sem tudhatjuk, melyik hangzott el a valóságban. De azért jócskán csökkenti a tévedés lehetőségét. Ehhez időnként (minél gyakrabban) "hitelesítenünk" kell a fülünket élő zenével. Vajon a hifisták mekkora hányada és mennyire törexik erre? Vannak kivételes alkalmak az általad említett bizonytalanság kiküszöbölésére: amikor ugyanattól az előadótól, ugyanabban a teremben készült koncertfelvételed van otthon, mint amit éppen hallgacc élőben. Ilyen volt pl. pár hónapja a zeneakadémiai Lajkó-koncert. Utána hazaérve az első dolgom volt föltenni a zeneakadémiai Lajkó koncert CD-imet. Megnyugtató volt, amit hallottam. Lajkó a Bartók teremben nagyon másképpen szólt - egyetértek, hogy jókora különbségek vannak a hangversenyterem akusztikájától függően.