Galgadio Creative Commons License 2007.05.10 0 0 2117

Az anyákról jut eszembe:

 

Amikor Gicsi-Manitu-Vajo és két társa a cserjésben megbújva utolsó harcát vívta az őket bekerítő lovascsendőrség ellen, Foltos Borjú, Gicsi-Manitu-Vajo anyja egy közeli dombtetőn állt és onnan figyelte az eseményeket.

Időnként hangos kiáltásokkal biztatta fiát, máskor pedig fia halotti énekét énekelte.

A végzetes nap reggelén a csendőrök eltávolították onnan az asszonyt.

Hosszú Lándzsa szerint Foltos Borjú egy könnycseppet sem ejtett, amikor megtudta fia és két társa halálát.

Néhány évvel az események után azonban Foltos Borjú, Hosszú Lándzsa és néhány indián kimentek a cserjésbe, amely azóta a Gicsi-Manitu-Vajo cserjése nevet viseli.

Megnézték azt a gödröt, ahol a csendőrök végül megtalálták Gicsi-Manitu-Vajo szitává lyuggatott, repeszgránátoktól szabdalt holttestét.

Foltos Borjú csak ekkor fakadt keserves sírásra, jóval az események után....

Előzmény: annie99 (2106)