179.§-hoz

A bűncselekmény jogi tárgya a becsület. Ezen a természetes és jogi személyről a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet értendő. A bűncselekmény sértettje élő személy, ezek körülírható csoportja valamint jogi személy, társadalmi szervezet és hatóság egyaránt lehet.
A rágalmazás elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, ilyen tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Mindezen túl az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a fenti magatartásokat más - nem a sértett, hanem harmadik személy - előtt kell kifejteni.
a) Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan avagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg.
b) Tény híresztelésének tekintendők azok a cselekmények, amelyek a mások tényállításának, közlésének a továbbításában nyilvánulnak meg. A híresztelés nemcsak állító, hanem kérdő formában, akár feltételes módban is megvalósulhat.
c) Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata valósul meg minden esetben, amikor az elkövető nem tényeket közöl, hanem olyan kifejezést - tipikusan jelzős formában - használ, amelyből egyértelműen meghatározott tényre, történésre, eseményre lehet következtetni. Egy-egy szó alkalmazásával is megvalósulhat a bűncselekmény, különösen ha a harmadik személy előtt bizonyos előzmények ismertek.
A rágalmazás vétsége csak akkor valósul meg, ha az elkövető a becsület csorbítására alkalmas tényt más előtt állítja, híreszteli, illetve a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezését más előtt használja. A más személy tehát kívülálló harmadik személy, aki nem lehet azonos a sértettel. Az ilyen elkövetési mód megvalósulhat a sértett jelenlétében és távollétében egyaránt.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A bűncselekmény alanya bármilyen természetes személy lehet.
A rágalmazás akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, azaz harmadik személy tudomására jutott.

180.§-hoz

A két bűncselekmény közötti különbség az alábbiakban mutatkozik meg:
- a rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg;
- a rágalmazásnak más előtt kell megtörténnie, míg a rágalmazó jellegű tényállítás is becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt történik;
- a rágalmazás és a becsületsértés egymással a szubszidiaritás viszonyában áll;
- a rágalmazás vétségének nagyobb a társadalomra veszélyessége a becsületsértés vétségéhez képest.
Objektív tényállási elemek
1. A becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata.
Ennek tekintendő minden sértő kifejezés, ami vonatkozhat az érintett szellemi képességeire, jellembeli tulajdonságaira, szokásaira, testalkatára egyaránt.
2. A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény.
E körbe vonható a tettleges bántalmazás körén kívül eső minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletet fejezi ki.
Az 1-2. pontokban írt elkövetési magatartások esetén az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a becsületsértő kifejezés használatának és az egyéb ilyen cselekménynek a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie.
3. Tettlegesség az olyan becsületcsorbító cselekmény, amely a sértett testének célzatos érintésében vagy bántalmazásában nyilvánul meg anélkül, hogy testi sértést eredményezne.
Valamennyi elkövetési magatartásnak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie. Ez az eset körülményei alapján, az általános erkölcsi normák objektív értelmezésével állapítható meg, de ezen túl figyelemmel kell lenni a helyi szokásokra, valamint az elkövető és a sértett közötti viszonyra is.
A becsületsértés akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy cselekmény használata mással szemben megtörtént, és azt a sértett vagy más személy érzékelte.