Jól tudod, hogy kényszer a az EÜ-kiadások korlátozása, de a tendencia nem áll meg: gyógyszerek, eljárások fejlődnek, valószínűleg drágulnak. Emiatt elkerülhetetlen, hogy időről időre felülvizsgálják az alapcsomagot - vagy a ráfordításokat.

Ez így rendben volna. Akkor pontosítok: a több-biztosítós rendszer miatt ne legyen járulék emelés.

A reformnak az az értelme, hogy látható és nyilvánvaló érdekek ütköznek. Vagy marad a TVK és/vagy a növekvő sorállás, ld Anglia.

Mi a véleményed erről szisztémáról?

Co-payment vagy sem: megállapodás kérdése. Fuly, az üzleti szféra szerint inkább co-payment de kevesebb adó.

A co-paymentet én elvi okok miatt ellenzem. Az egészégügyben az egy emberre jutó költségeknek nagy a szórása (pl.: megfázás: 1.500,- Ft/év, enzim hiány 80.000.000,- Ft/év) és az egyén számára véletlenszerűen jelenik meg ráadásul kényszerként (nem alternatíva, hogy mégsem vegyék ki a vakbelét). Az állampolgárt meg akkor nem műtik meg (kap szolgáltatást) ha nem indokolt orvosilag illetve a szakemberek (orvosok/biztosítók) felelőssége, hogy indokolt ellátást kapjon (független a betegtől - vagy annak kellene lennie).

Egy alacsony jövedelmű családnál (1 gyerek, asszony munkanélküli, a férj valóban minimál bért keres) a családfő megbetegszik akkor a co-payment miatt akár megfizethetetlen lehet a szolidáris rendszerű egészségügy.

Ezért a szolidaritás lebontásának tartom a co-paymentet. Ha több pénzre van szükség humánusabb a járulékok kulcsán emelni, mint önrészt kérni.