Ó édes lángoló Tűz, édes Tömjén, ki szeret Téged? ki szeret jobban téged?

Ha megteszem akaratodat, tudom szeretlek, ha megteszem, ha el is esek, Te ismét magadhoz emelsz

 

Ha nincs semmim, koldus vagyok kint és bent, ha az emberek elfordulnak tőlem, külsőm riasztja őket, ó csak kis lépést kell tennem, elég Reád figyelnem és megtalállak Téged, s akaratod felismerése egyszerű nekem

Ha gondolatom gyorsan jár, mindig megelőz engem, oda küldöm hova akarom, utat könnyen megtalálja, akaratod ott áll előttem, észre veszem? megfogom? megízlelem?

Ha megízlelem íze olyan lesz, mint a méz, csodálkozás lesz éjjelem és csodálkozás lesz nappalom, csodálkozom széles akaratodon

 

Mi ellene áll akaratod felismerésének, az az én félelmem

S míg félek, el nem ismerhetem, hogy félek

Félelmem oly erős, magát takarja előttem

 

Ha szemedbe nézek, meglátom magamat, már tudom ki vagyok

Ha szemedbe nézek, megtalálom akaratod

S ha visszakérdezek, te megerősíted, s ezt úgy teszed, ahogy te akarod

 

Ha akaratom erős, s akaratom én vagyok, eltollak magamtól, akaratodat fel nem ismerhetem

Akaratom ereje Te vagy, Benned akaratom akaratod