Törölt nick Creative Commons License 2007.05.06 0 0 7942
Üdvözlöm a Fórumozókat!

Adalékok a hegyeshalmi kisvasutak történetéhez:
Győri levéltárban találtam még 1996-ban: Frigyes főherceg mosonmegyei uradalmának egységes kezelése érdekében Magyarország és Ausztria között megállapodás készült (1924. dec. 10), mely szerint a birtok magyar és osztrák része között, vagyis Albert-Kázmér, Jesse major, Rohrerföld és Halbturm, Wittmannshof, Kleylehof, Albrechtsfeld között az uradalmi alkalmazottak a határt a vetőmag és a belső fogyasztás számára szükséges termékek kicserélése vmint a birtok megmívelése végett határátkelési igazolvánnyal szabadon léphetik át. A magyar területen lévő Rohrerföldről az osztrák Kleylehofon át a hegyeshalomi állomásig vezető gazdasági vasút a birtok szükségleteire minden akadály nélkül szabadon használható. A jószágigazgatás székhelyétől Halbturmtól Albertkázmérig vezető magán távbeszélőhálózat az üzem egységes kezelésénekmegkönnyítése érdekében üzemben marad.

Pólya Tibor barátom Bp-en az Országos Levéltárban találta:
Gazdasági vasutak 1949 évi leltára szerint Hegyeshalom állomáshoz két kisvasúti hálózat csatlakozott:
1./ Hegyeshalom-Márialiget puszta-Paprét puszta-Fenyőmajor-Terézmajor-Csikólegelőmajor-Niksamajor-Vörösistálló psz-Lajta csatorna (600 mm nyomtáv, 18 km vonal, 640 m mellékvágány, 29 csop kitérő, 7 kg/m sínek, 19 db üzemképes kisv kocsi).
2./ Hegyeshalom-Várbalog-Albertkázmér-Mezőőrlak-Újszanda majori elág-Rózerföld psz-Hansági csat-Szajda psz-Jersa major-Kázmér psz (600 mm nyomtáv, korábban 1100 mm volt, 14,2 km vonal, 1090 m mellékvágány, 30 csop kitérő, 9,3 kg/m sínek, 46 db üzemképes kocsi, 1 db gőzmozdony).
Előzmény: gmarc (7916)