"a tudatállapotban, amit mi a mennyek országának nevezünk, az ember tökéletes szabadságot élvez"

 

Képzelődsz a szabadságról.

 

Ezért mondom, hogy a mennyek országa nem tudatállapot. A szabadság ugyanis az ember életében és nem a tudatában kell hogy létrejöjjön, a gondolkodás és a megértés ehhez csupán eszköz. Tudatban nem tud az ember tökéletes szabadságot élvezni, azt úgy hívják hogy virtuális szabadság, és a számítógépek kísértik meg vele az embert. A te elméleted pedig ezt törekszik igazolni.

Jézus valódi szabadságról beszélt, ezért tanított azoknak az igazságtalanságoknak és vétkeknek felszámolásáról, amely az ember cselekedetein keresztül (nem pedig a tudatállapotában, tehát képzelődés szintjén) valósulnak meg. Ezek azok, amelyek az ember életét és cselekedeteit korlátozni és megbéklyózni tudják, és ezeket a korlátokat és béklyóket semilyen tudatállapottal megszüntetni nem tudod, hanem csakis megtéréssel.

 

"egy normális ember leélhet egy egész életet egy szó átkozódás nélkül."

 

Ez az amiben egyet értünk.

 

"A fügefa elszáraztása szolgálhatott egy magasabb célt, ebben az esetben a tanítványok oktatása"

 

Az evangélista szerett volan ilyen magas célt produkálni, ezért variálta úgy a történetet, hogy nem Izrael sorsával magyarázta Jézus a cselekedetét, (ahogy számtalan írástudó igyekszik eltussolni a történet hiteltelenségét egy magasabb cél belehazudásával) hanem a tanítványok HITÉNEK növelésével. És pont ez buktatja le a fügefa történet hitelességét, mivel Jézus nem fog azért átkozódni, hogy attól a tanítványok hite növekedjen.

 

"Jézus nem az Isten templombeli tisztelhetõsége mellett fogott korbácsot, hanem a jámbor hívek mellett"

 

Ne erőltesd. Az evangélista a templom érdekében (az én Atyám házát) fogatta meg a korbácsot Jézussal, és nem a hívők érdekében (az én juhaim aklát). Pont ez a tévedés bizonyítja, hogy a történet nem történt meg.

Más. Ha az Atya házát meg akarta volna tisztítani a szeméttől, akkor talán azokat az írástudókat és farizeusokat kergette volna ki, akik őt meg akarták kövezni. A kalmárok nem akarták Jézust megkövezni, mi módon gondolta az evangéálista, hogy korbácsot fog ellenük?

 

"Az a belsõ szoba, amire Jézus célzott, nincs egy földrajzi helyhez kötve; az akkori jámbor ember azt a legkönnyebben talán éppen a tmplomon belül találhatta meg"

 

Ne mondj magadnak ellen. A templom ugyanúgy földrajzi hely, mint a belső szoba, és Jézus a templommal szemben hangsúlyozta a belső szobát. Még ecsetelte is azok képmutatását, akik a templomban, gyülekezetekben elől, fennállva imádkoznak, hogy lássák őket az emberek, és ezzel helyezte szembe a BELSŐ SZOBÁT. Bizony fizikailag, hogy a templommal szemben világos legyen a tanítása.

 

" hogy közelebbrõl ismerhette Jézust, volt elég bizalma benne, hogy nem tett fel fölösleges kérdéseket"

 

Nem úgy van az. Pont azoknak lehet igazán kérdséeket feltenni, akiben megbízik az ember. Vagy te azokat kérdezel meg létfontosságú kérdéseket illető magyarázatok tisztázása végett, akiben nem bízol meg?

 

" a tudat egy és oszthatatlan Isten"

 

A tudat emberi sajátosság. Azért ezt isteniteni kifejezetten szemben azzal a Bibliai meghatározással, ami éppen nem a tudatot tekinti Istennek, hanem a szeretetet, az sem nem biblikus, sem nem Krisztusi. Neked nagyon kellemetlen, ha kiderül hogy a tudatod nem az Isten? Hanem csupán te felfogásod az a világról, az életről és az emberekről? Mivel minden embernek saját keze, saját lába, saját feje van, ezért tudata is saját. Ez semiképpen nem oldható fel az egy és oszthatatlan fogalmával, mert sem az egység sem az oszthatatlanság nem jellemző rá. Inkább jellemző a sok és a rendszertelen. 

 

"az emberek hozzáférhetõsé mindezekhez dolgokhoz lehet különbözõ."

 

Az emberek tudatának különbözősége nem egy egyetemes tudathoz való hozzáférési elv különbözőségéből származik, hanem különböző sorsuk igen különböző tapasztalataiból. Ha hozzáférés lenne az alapelv az egyetemes tudattal való bírás elsajátításához, akkor minden embernek ugyanaz a tudatállapot lenne a meghatározó, függetlenül sorsától és tapasztalataitól. Az én-tudat elvét nem magyarázza meg a hozzáférés különbözőségére való hivatkozás, mivel az én-tudat felfogásod alapján nem része az egyetemes tudatnak, hanem ellentéte. Azért kell ugyanis megszüntetni ahhoz, hogy az egyetemes tudathoz valaki szerinted hozzáférhessen. De mind az én-tudat mind az egyetemes tudat az embernek magáról az életről és Istenről alkotott kép csupán, semilyen valós léte nincs, hiszen csupán a létező valóságról alkotott  fogalmak az ember fejében. Ezek segítségével próbálja meg az ember róluk a maga téves vagy valós képeit megrajzolni. Ugyanis létezik olyan kép a világról, az Istenről, amely valójában nem létezik, csak az ember fejében.