Hajlítás után mindenképpen érdemes még egyszer kihevíteni, sőt, én általában izzó állapotban hajlítom vissza a rugóvéget, mert így a legkevésbé valószínű, hogy hajszálrepedések keletkeznek, és újra letörik. Ha a rugó vastag és erős, akkor nem kell visszaedzeni a betétezéshez, ha vékony, gyenge rugó, akkor érdemes megedzeni és visszaereszteni kékre-sárgára.

 Szegecset lágy acélhuzalból érdemes készíteni - de akkor pontosan fúrni is kell tudni. Legtöbbször én is betétezek, a szegecselt új illeszkedő vég készítése egyértelműen jobb megoldás, de hosszadalmas munka, a szegecset általában méretre kell esztergálni, érzékeny és igen értékes szerkezetnél van csak értelme ezzel foglalkozni.

 Plexiből kétféle van, a vízzáróságot biztosítani képes fémbetéses, és a normál, egyszerű plexi. Az előbbit sokszor a préssel lehet csak a helyére tenni, de itt fontos tudni, hogy nagyon pontosan meghatározott méretű plexi alkalmazható csak, mert az összenyomhatóság minimális. Az egyik leggyakoribb méret a 315-ös.

 A sima, egyszerű plexi nem hengeres-kúpos, hanem aláeszergált falcba szorul bele, tehát préssel nem tudod a helyére tenni, a körmös fogó nélkülözhetetlen szerszám. Általában elmondható, hogy a legalapabb órásfelszerelés része a tokprés, a többféle, jó minőségű toknyitó és a körmös fogó - ezek nélkül sok esetben a tok kinyitásáig (vagy visszacsukásáig) sem lehet eljutni. A Conrad féle prés amúgy használható szerszám, jól jöhet akár fémbetétes plexi, akár szoros illesztésű pattanós hátlapok, lünetták helyretételéhez - de a körmös fogó ettől függetlenül nélkülözhetetlen.