Teljesen belelelkesedtem. Az előzőnek sajnos sejtelmem sincs az írójáról. A Kaláka zenésítette meg, az biztos, ugyanúgy, mint az itt következő kettőt. Az egyik Weöres Sándor, a másik passz.

Rózsa, rózsa rengeteg,
Lányok lepkék fellegek,
Lányok lepkék fellegek,
Illanó könny permeteg.

Messze libben a hajad,
Nevetésed itt marad,
Nevetésed itt marad,
Mint kendőd a szék alatt.

Lángoló menny alkonyat,
Csupa vér az ajakad,
Csupa vér az ajakad,
Ha csókollak védd magad.

Rózsa, rózsa rengeteg,
Lányok lepkék fellegek,
Lányok lepkék fellegek,
Csak az Isten érti meg.

Ha mennél hideg szélben,
A réten át, a réten át,
Rád adnám kockás takaróm,
Öleljen át, öleljen át.

S ha körül zúgna sors vihar,
Rémségesen, rémségesen,
Szívemben volna házad is,
Oszd meg velem, oszd meg velem.

Volna köröttem zord vadon,
Sötét veszett, sötét veszett,
Menyország volna nékem az,
Együtt veled, együtt veled.

S ha volnék minden föld ura,
Az ég alatt, az ég alatt,
Koronám legszebb ékköve
Volnál magad, volnál magad.