Szelíden ránk nézel és vársz, lépsz és várod észrevegyük, lépsz és várod kövessünk
Kérsz és figyelmezel, kérsz, kéred akaratunk, kéred, hogy léphess
Szem nem látja, de irgalom műve nem áll meg, megfogja szívünket
Lángod gyújt és gyújtva kérlel, fogd, tied, vidd és gyújts új szíveket
S hol Fény áll ködöt szél kiűzi
S mint lassan lecseppenő páracsepp jön el az értelem
Értelem rohanna, s szív mondja türelem
Forrásból ér lesz, ér patakot kelt, s lám itt már folyóba léphetünk
Türelem