Kezdjük.

Az a nyakatekert magyarázkodás, hogy "ugyanis addig senki sem utalja se jobban, se kevesebbe a masik embert, amig ti ott a parlamentben, nagy nyilvanossag elott, el nem kezditek a masik fel gyalazasat", arra enged következtetni, hogy alaposabban elolvasván a (3) bekezdést, magad is belátod, hogy az éppenhogy nem a politikus privilégiumává teszi a gyalázkodást.

"Ha pedig azt akartatok volna, hogy a politikust szabadon lehessen gyalazni, akkor igy kene kineznie a 3. bekezdesnek:
(3) Nem buntetheto, aki politikust kozszereplesevel kapcsolatban gyalaz."

Ez alapvető félteértése az egész törvényjavaslatnak. Ez a törvényjavaslat nem azt kívánja büntetni, ha valaki más emberi méltóságát valamely kijelentésével megsérti - erre ott van a rágalmazás illetve a becsületsértés. A javaslat célja, hogy az egyén emberi méltóságának az olyan társadalmi csoportra tett lealacsonyító kijelentés által történő megsértését szankcionálja, amelyhez az adott egyén tartozik vagy tartozónak vallja magát. A (3) bekezdés pedig azt mondja, hogy nem tekintehtő ilyen társadalmi csoportnak egy párt, politikai közszereplést is
folytató társadalmi szervezet, tehát nem büntethető, ha a lealacsonyító kijelentés poltikai párttal vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban, hangzik el, akkor sem, ha a kijelentés egyébként alkalmas lenne a párthoz tartozók emberi méltóságának megsértésére.

Az általad javasolt (3) bekezdésnek azért nincs semmi értelme, mert a politikus emberi méltóságát a BTK-nak ugyanazon paragrafusai védik, mint a többi emberét: azok, amelyek a rágalmazást és a becsületsértést büntetni rendelik. A Btk nem tesz különbséget a politikus és mások emberi méltósága között; mindkettő megsértését ugyanúgy rendeli büntetni. Az az alkotmánybírósági kitétel, amely szerint a "közszereplő másoknál többet köteles elviselni", az olyan véleményalkotásra vonatkozik, amely az illető jó hírnévhez való jogát sérti meg - ez pedig nem büntető-, hanem polgári peres ügy.