Mad árka Creative Commons License 2007.04.09 0 0 12176
Ez most nem saját égés, csak én fedeztem fel. Kissé belázasodtam délutánra, bágyadtan üldögéltem a napsütésen a fűben és szobai növényeket ültettem. Köd, homály, nyomottság, mechanikus ténykedés. Zöldike oda, pletyka emide, hibiszkusz már kész, majd a gyökereztetős befőttesüvegből a kezembe került valami más. Na mondom, ez meg milyen növény? Enyhén szív alakúak a levelei, eléggé gyopárka volt, de üldögélt rajta pár pici rügy. Nem láttam még ilyet, arra meg főképp nem emlékeztem, hogy nekünk lett volna ilyenünk. Mivel nem voltam százas, hosszasan guberáltam rajta, mi a fene lehet.

Vizslatom, majd feltűnik, hogy műanyag. Hm, mondom, jó, mutatom apámnak, forgatja ő is, majd felszaladt a szemöldöke, az egyik szájszéle lefelé, aszondja: 'jól következtetek arra, hogy mi azt vártuk, ez meggyökerezzen?'

Megyek anyámhoz, mondom neki, anya, kihajtott a polietilén. Odatartom, nézi, majd közli, hogy ezt a kolléganőjétől kapta. Mivel nem akart meggyökerezni, de nem is száradt el, a levelei helyeskésségére tekintettel sajnálták kidobni. :) Mondom, anya, ez műanyag, s érzékeltetésképp a számba vettem az egyik levelét, megpróbáltam eltépni, de persze nem sikerült. Ekkor is csak mondta tovább, hogy majd megnő, a munkahelyéről hozta, s tegyem vissza az üvegbe.

Hagyománytiszteletből visszaraktam.
Most várunk. :))