Sziasztok!
Engedjétek meg hogy hozzászóljak Sgt. Elias (6125) értekezéséhez. Hátha tudok mondani valami újat. Remélem ez nem OFF.
Az indítóhajtómű fúvókájában található LAVAL körte az égéstérben uralkodó gáznyomás folyamatos,egyenletes szinten való tartását hivatott biztosítani.Maga a szabályzókúp egy tengelyen nyugszik,és egy nagyon erős rugó ellenében el tud mozdulni a gáz kifúvási irányában.Ehhez persze hatalmas erő kell,és az elmozdulás csak milliméteres nagyságrendű.Ám már egy nagyon kicsi elmozdulás is a fúvóka szabad kiáramlási nyílásának jópár mm2-rel való növekedését eredményezi.
A Nyevánál a körte tengelye menetes,alaphelyzetét gyárilag beállították.Mi ehhez soha nem nyúltunk.
A lőpor alacsony nyomáson lassabban,magasabb nyomáson gyorsabban ég.A hajtómű begyújtása után az égéstér nyomása megnő,a lőpor égése felgyorsul ami
további nyomásnövekedést eredményezne.Itt jön a képbe a kúpos nyomás-szabályzó.A nagy nyomás a körtét kifelé mozdítja,a kiáramlási nyílás területe megnő,ennek eredményeként a nyomás lecsökken az égéstérben.A lőpor égése lelassul, a nyomás esik.Ekkor a körte visszatér eredeti helyzetébe és a folyamat kezdődik előlről.Ez egy önszabályozó folyamat, ami mindaddig tart míg a hajtómű ki nem ég.Ez mintegy 3 másodperc.
A Nyevában semmilyen akkumulátor nincs.Amíg a rakéta az állványon van a tápfeszültséget az OS-10 nevű csatlakozón keresztül kapja.Amikor kiadják az indítási parancsot egy piroszelep szabad utat enged a levegőtartályban lévő
sűrítettlevegőnek,ami egy turbógenerátort hajt.Ez egy turbinával egybeépített generátor,ami egyenfeszültséget és háromfázisú váltófeszültséget is előállít.
A levegőtartály egy gömb alakú tartály(amit csak gömbtartálynak neveztünk).
A benne lévő nyomás nem lehet kevesebb 160 bar-nál,ezt egy manométeren
lehet ellenőrizni a rakéta oldalán.A generátor látja el feszültséggel a rakétát
a teljes repülési idő alatt.
Ennél a típusnál az indítóhajtómű és a rakéta egymáshozrögzítésében semmilyen
elégő alkatrész nincs.Ezt két egymásba csúszó gyűrűvel és két könnyenszakadó-fémből készült csavarral oldották meg. (daruzás közben mindig azon csodálkoztam
hogy a rakéta nem törik ketté).Alaphelyzetben az indítóhajtómű elején lévő
átmeneti kúp gyűrűjébe a rakéta alján lévő gyűrű félig bele van eresztve és
ezeket mindkét oldalon egy-egy szakadócsavar rögzíti.Indításkor a hajtómű óriási
tolóereje és a rakéta tehetetlensége folytán a két gyűrű teljesen egymásba
csúszik,miközben elvágja a két nyíródócsavart. Ezután a hajtómű és a rakéta
között már semmilyen "kényszerkapcsolat" nincs,csak a hajtómű tolóereje és a
rakéta súlya lartja őket össze.Elbillenés ellen a gyűrűk biztosítják őket.Amikor
beindul az utazóhajtómű,mintegy ellöki a rakétát az indítóhajtóműtől,a gyűrűk
szétcsúsznak és kész.Az átmeneti kúp két oldalán van egy-egy eltérítő lap
amiket rögzítőpöckök tartanak irányban.A pöckök végén van egy vékony bowden
ami a rakétához van rögzítve.Amikor a rakéta eltávolodik a hajtóműtől,a bowdenek
megfeszülnek,kioldják az eltérítőlapokat,majd elszakadnak.A kioldott eltérítőlapok
rugók hatására azonos irányba elfordulnak és a hajtóművet éles szögben eltérítik a rakéta haladási irányától.Erről csináltam egy vázlatot.
A parolt '92-ben szerelték be a kerepesi technikába.Ekkor a technika jó részét felszedtük és gödöllőn vagonokra raktuk.Amikor visszahozták,rá egy-két hónapra már el is romlott.A szelszinek hibáját emlegették.
Személyes: A topicot rendszeresen olvasom de a rádiótechnikához
kicsit buta vagyok......nagyon.
Kerepesen az irányítási század parancsnokának volt egy kedvenc mondása:
"Mindenki kaninak születik, csak van aki tovább képzi magát."
Lehet hogy igaza volt? :-)))
Kérdés: Melyik az a szimulátor amit oly sűrűn emlegettek,és hogy juthatnék hozzá?
