Aham.

Nagyon jó példák! Sőt, még macskát is esznek, ugyi?! Az olasz "vadász" egész egyszerűen azért jön ide Magyarországra (is) pityergő pityerekre lövöldözni, mert otthon ezt nem szabad. Jaa, itt sem szabad? Akkor legyek demagóg(?!), náluk TÉNYLEG nem szabad védett madarakra lőni. Nálunk viszont komplett iparág szakosodott (minő csoda) elvetemült, kapzsi magyarokból olasz "vadászok" idegenvezetésére a csalitosban, ott ahol már tényleg a madár se jár. Városunk "menesztett" rendőrfőkapitánya tudna erről mesélni, de aki olvasta-figyelte az országos médiákat annak is derenghet valami.

A japán nép ezrelékekben sem kifejezhető száma vadászik (sajnos) bálnára. A japánok a közhiedelemmel ellentétben roppant békés náció, két ujjal, kisujjukat kitartva fognák meg a stukkert, és a hattorihanzo kardokkal sem egymást kaszabolják, hanem azt is Mortimer teszi Józsikával a buszon. Viszont megeszik a bálnahúst amit eléjük tesznek, ahogy mi is megesszük a borjúpárizsit, pedig a névadója elég ártatlan bociszemekkel tud nézni. Egy indiai ezért keresztülszúnézne rajtunk.

Korallzátony ügyben sajnos ül a tétel. Sőt még ártatlan szivárványharcosokra is lődöznek, viszont galambokra nem.

Az meg hogy én milyen vagyok, kultúremberek között nem tartozik a tárgyhoz.