Az Annales Cambriae szerint a Badon-hegyi csata után a szászok Arthur életében már nem mertek nagyobb hadjáratot indítani Arthur királysága ellen.

Ez némileg összecseng modernkori brit történészek azon megállapításával, hogy nagyjából 500-530 között erős megtorpanás, sőt visszaesés következett be a szász terjeszkedésben.

A történészek és régészek szerint a szászok ebben a korszakban East Anglia (Suffolk, Norfolk), Kent, Essex és Sussex vidékére húzódtak vissza és kiszorultak a Temze (Thames) termékeny völgyéből.

Csak az 530-as években indultak újra a szász hadjáratok, amelynek során sikerült elfoglalniuk a későbbi Wessex nagy részét.