93-ban vettük a kocsit családi autónak, három éves volt, szép törtfehér. Az idő múlásával szépen nálam maradt, csak én használtam és egyszerűen imádtam. Semmi pénzért meg nem váltam volna tőle. Felőlem egy vadi új BMW-t is kínálhattak volna, tutira elutasítom az ajánlatot.

2000-ben már kezdtek látszani rajta a korrózió nyomai az ajtónál és a sárvédőkön ahogy ez szokás. 1-2 számomtra ismeretlen eredetű leheletfinom horpadás, nem több. Na jó, mondom ez örökre megmarad nekem, új karburátor, új kipufogó, új gumik, mindennemű folyadék és szűrőcserék, kilakatolás, fényezés, stb. Szalon állapotú lett, csodaszép volt. Kb 1 hónapig tartott az öröm és ellopták, azóta se lett meg. Az eszmei értéke számomra felbecsülhetetlen, az akkori piaci értéke kb. 500.000 Ft. Jó pénz az ma is, nemhogy 7 évvel ezelőtt. Félmillió Ft az nagyon sok volt. Pénzem nem maradt, de a bátyámtól örököltem egy 2T (jelképes összgért vettem meg). És 2000-ben a Wartburg, főleg a 4T egy nagyon jó kocsinak számított és jó ára volt ha volt olyan hülye aki el akarta adni. Akinek jó állapotú kocsija volt, az bizony nem akart szabadulni tőle, nem lehetett kapni. Persze szart árultak akkor is.

A rendőrök szerint (2000-ben) a legjobban a 4T Wartburgot lopják és nem arra kell, hogy furikázzanak vele, hanem beviszik egy garázsba és szétbontják, alkatrészként értékesítik.