144000 Creative Commons License 2007.03.21 0 0 353
„Nem vettétek észre, miként küldöm el Szentlelkemet, a bölcsesség hordozóját a magasságos mennyből? Ami azelőtt megközelíthetetlennek és elérhetetlennek tűnt előttetek, jóakaratomból hamarosan leszáll rátok.


  "Szabadíts meg minket!" - kérik egyesek.
  "Jöjj és erősíts meg minket, Atyám!" - hallom a kiáltást teremtésemtől.
  "Küldd el nekünk sietve Szentlelkedet a magasságból!" - kiáltják mások szomjúságukban.
  Vagy így szólnak: "Kelj fel! Ments meg minket!"

E kiáltásokra így válaszolok: Tömjénhez hasonló illatot lehelek teremtésemre. Szétárasztom illatomat, ahogyan még sohasem tettem a történelem folyamán. Nem olvastátok?

 

"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága,
mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: ,Öntözni akarom kertemet,
locsolni akarom virágágyaimat.'
De nézd csak, az árkom folyóvá változott,
a folyómból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon mint a hajnalpír,
akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom,
hadd hallják, akikre hagyom:
a késő nemzedékek."

(Sir 24, 30-33.)

És népem ezt fogja mondani:
  "Nézzétek! Nézzétek, hogyan közeledik Atyánk felhőként! Nézzétek, miként árasztja ki Szentlelkét áldásával!"
  Meg akarom gyógyítani hűtlenségeteket, meg akarom gyógyítani hitehagyásotokat és mindannyiatoknak tiszta szívet adok, hogy ne kelljen szégyenkezve elkerülnötök engem.
  Közületek sokan megdöbbenve, zavartan és álmélkodva fognak állni. Mások kételyeket fognak forgatni szívükben vagy sziklánál is jobban megkeményítik arcukat Szentlelkem erőteljes jelenlétében. Pedig csak Fiam ígéretét teljesítem...”