„Héroszok, táltosok, istenfiak A hérosz szó görög eredetű, rokonságban áll a latin virtus kifejezéssel, jelentése: „erényekkel megáldott, kiváló ember, hős”. A mítikus héroszok jóval többet jelentettek pusztán nagyhírű, közkedvelt, tetteik által dicsőségessé vált férfiak és nők csoportjánál, hiszen egy igazi hérosznak önálló mitológiája, gyakran saját kultuszhelye, temploma és kultikus imádatát celebráló, az istenekénél semmivel sem csekélyebb tekintélyű papsága volt (így Héraklésznek Görögországban vagy Romulusnak Rómában). Az istenektől mégis elkülöníti és emberközelivé teszi őket a magasrendűségüket megrendítően árnyaló halandóságuk. Rendszerint egy istenség és egy földi ember nászából születnek, erejükkel, szépségükkel, misztikus képességeikkel társaik közül kitűnnek, majd az istenek útmutatásával végrehajtandó kalandos, veszedelmes próbatételek várják őket. Ezek során meg kell szerezniük valamilyen értékes talizmánt (legyen az akár az Aranygyapjú, akár a Szent Grál), el kell érniük egy nem evilági helyszínt (égbeszállás, alvilágjárás, téridőfeletti szigetekre, tiltott városokba való eljutás) vagy le kell győzniük egy rettentő szörnyeteget (például farkast, sárkányt, oroszlánt vagy kígyót). Az ilyen hőstettek mind-mind avatási lépcsőfokok, teljesítésük pedig a hős dicsőségének csúcspontjaként a beavatottá, szentté, istenemberré válást valósítja meg. A fény mögött azonban ott húzódik az árnyék, a hős tündöklését általában a bukás fájdalmas epizódja követi: az igazi héroszt mindig ifjan szólítják magukhoz az istenek. Halála misztikus körülmények között következik be, ez megtörténhet tipikusan eltűnés (Romulus, Aeneas, Arthur király vagy a hun Csaba királyfi esetében), széttépetés (Ozirisznél, Orpheusznál) illetve az „egyetlen sebezhető pont” megsérülése következtében (mint Akhilleusz vagy a germán Siegfried legendájában). A hős távozása előtt gyakran megígéri, hogy egyszer, nagy szükség idején visszatér (ismét a brit Arthurt, a hun Csabát, de az azték Tollaskígyót és a történeti Barbarossa Frigyes császárt is említhetjük; a keresztény vallásban közismert Krisztus második visszatérésére utaló jövendölés is ezt a motívumot őrzi). Összegezve elmondható, hogy a héroszok útja az Égből a földi világba, majd onnan a próbák teljesítése után vissza a csillagos Ég birodalmába vezet…

A hérosz nemzése szinte mindig isten és földi asszony illetve halandó férfi és istennő egyesülése által történik meg. Gyakori motívum az anya szűzen fogantatása (utóbbira példa: az iráni Zarathusztra, a kínai Kung-fu-ce, az óind Ráma herceg, Krisna, Gautama Buddha, Jézus és Máni próféta legendája)
A hérosz születését általában csodák, jósjelek, szokatlan égi és földi események jövendölik meg. (Példa: Krisna, Buddha és Krisztus megtestesülésének éjjelén is feljegyeztek szokatlan csillagállásokat, a folyók folyásának abbamaradását, a természet csendességét, a virágillat rendkívüli édességét.)
A hős ellenségei ezt megtudva semmitől sem riadnak vissza, hogy a Kiválasztott világrajöttét és felnövekedését megakadályozzák. (Példa: A görög mitológiában a féltékeny Héra fekete mágia segítségével megpróbálja végtelenre hosszítani Alkméné királyné vajúdását, hogy meg ne szülhesse Zeusztól fogant fiát, Héraklészt, majd miután ebben kudarcot vall, kígyókat küld a bölcsőben ringó kisdedre. A kis Héraklész azonban bölcsejéből kihajolva puszta kézzel megfojtja a szörnyetegeket.)
Kedvelt motívum, hogy a héroszt szülei elhagyják, a folyó habjaira bízzák vagy kiteszik a vadonba, ahol a gyermekhőst állatok vagy természetfeletti lények szoptatják (például Romulust és Remust farkas, a magyar Fehérlófiát kanca, Atalantát, a leghíresebb görög hérosznőt medve, a trójai Páriszt kecske, Nagy Kürosz perzsa királyt kutya, szegény kis Dionüszoszt viszont tej helyett a részeg szatírok borral itatták újszülött korában, így érthető, hogy vált belőle mámoristen...)

 

A hős már ifjúkorában hatalmas erőről, bátorságról és kiválóságról tesz tanúbizonyságot (Példa: a legnagyobb ír hős, Cú Chulainn öt évesen legyőzi az ulsteri király harcosait labdajátékban, majd fegyver nélkül megöli egy kovács rettenetes vérebét. Mivel azonban így a kovács házőrző nélkül marad, a kis hérosz megígéri, ő fog ezentúl vigyázni annak házára, innen nyeri a „Kovács Kutyája” - írül Cú Chulainn - beavatási nevet. Egy másik híres történet Arthur királyé, aki tizenöt évesen kihúzza a sziklából az Excalibur-kardot, amelynek kirántásával Britannia legkiválóbb harcosai hiába próbálkoztak; a próba sikere itt a hős kiválasztotti mivoltát erősíti meg.)
A hős képzése majd avatása mindig úgy megy végbe, hogy a vadonba vonul tanítómestere kíséretében, aki tudatja vele származását és küldetése mibenlétét. Ilyenkor a hérosznak az érzékeket megkísértő próbák megállásával kell bizonyítania alkalmasságát. (Példa: Héraklészt Kheirón, a kentaur, Cú Chulainnt Katbad, a druida, Arthurt Merlin, a mágus tanította és avatta be a Mindenség misztériumaiba. Az esszénus hagyomány szerint Jézust az esszénus Simon, Boéthosz fia felvitte a Szeir-hegyre. Itt az Istenfiúnak negyven napos böjtöt kellett teljesítenie, el kellett utasítania a felkínált kenyeret, az istenkísértést és a világuralmat. Miután mindezen próbákat megállta, elnyerte a Krisztus (=felkent, azaz beavatott) megnevezést.)
Az érett korú hérosz bejárja a világot, tanít, gyógyít, megszabadítja az emberiséget a démonoktól, a pokolbeli szörnyek és a vadállatok fenyegetésétől. (Példák: A Rámajána elbeszéli, hogyan pusztította el Ráma, Visnu isten inkarnációja az emberiség ellenségét, a tízfejű Rávanát. Héraklész tizenkét munkája során számos fenevadtól szabadítja meg Hellászt. A germán mitológiában Siegfried megöli a Fafnir nevű sárkányt és megszerzi a Niebelungok kincsét. A Mahábhárata (indiai nagyeposz) hőse, Ardzsuna égi édesapja, Indra isten paracsára az egész Univerzumot megtisztítja a démonoktól. Zarathusztra, Kung-fu-ce, Buddha és Krisztus számos csodás gyógyítást visznek véghez, a lelkeket megtisztítják a negatív szándékoktól, szeretetet, békét és tisztaságot árasztanak a világban).

A Kiválasztott előre megjövendöli távozása bekövetkeztének idejét, híveinek megparancsolja eltemettetésének és halotti kultuszának mikéntjét. (Példa: Atilla, a hunok Nagykirálya álmot lát, amelyben saját égi őse, Nimród ősz öregember képében kijelenti neki, hogy Arany Atyácska asztalánál előkészítették már a hamarosan a Fénybe lépő király örök helyét. Elrendeli, hogy Atilla testét öltöztessék „napsugárba, holdsugárba, fekete éjszakába”. A táltosok ezt úgy értelmezik, hogy a Nagykirályt arany, ezüst -és vaskoporsóba kell eltemetni. Egy másik példa: Arthur király haldoklik a csatamezőn, a fia, Mordred által okozott halálos kardcsapástól. Megparancsolja hívének, Bediverének, hogy az isteni kardot, az Excaliburt vesse a tóba, ahonnan az valaha kiemelkedett. Bedivere, a fegyverhordozó, vonakodva bár, de teljesíti ura végakaratát: ekkor a tóból fehér női kéz nyúl ki, elkapja a habokba hajított kardot és magával rántja a tajtékot vető vízfelszín alá. Messze a tengeren hattyúvonta csónak érkezik a sebesült királyért; a fedélzetén három Királynő áll, akik bűvös énekkel kápráztatják el a parton bámulókat. A különös hajó Avallon valaha elsüllyedt szigetére röpíti Arthur megfáradt testét, ám megjövendölik, hogy az idők végeztén a király visszatér)...

…Vajúdó jelenkorunkban, a Vaskor végén a héroszmítoszok rendkívül fontos tanulságot rejtenek az útkeresők számára. A Hős nem más ugyanis, mint a halandó ember égi tükörképe, tökéletes, ideaszerű ikermása: az Istenember, a Szent, az Üdvözült. A legenda szerint az Aranykorban minden ember rendelkezett azokkal a képességekkel, amelyek a későbbi korokban már csak a héroszok, a kiválasztottak sajátosságai voltak. A földi lét megpróbáltatásai, szenvedései, a mindennapok „avatási kalandjai” ma is bárkiből előcsiholhatják a benne szunnyadó Hőst, amelynek következtében az itt és most embere is felismerheti önmaga égi eredetét, a Fénnyel való egyneműségét, földi életfeladata, küldetése mibenlétét. A vallástörténész feladata, hogy emlékeztesse tanítványait e hosszú évszázadokra feledésbe merült, az istenvilágból hozzánk szóló üzenetre - e helyütt pedig azt kívánom, hogy minél több Olvasó készülhessen igazi héroszként vagy heroinaként a közelgő Aranykor befogadására...

Avatara
vallástörténész-mítoszkutató”

www.akashaklub.hu