Mottó: Tudod-e,
           milyen öntudat kopár öröme
           húz-vonz, hogy e táj nem enged és
           miféle gazdag szenvedés
           taszít ide?

 

 

 

 

KONTRAKAPOCS

 

(business is business)

 

 

 

trapko válasz | megnéz | könyvjelző 2006.01.22 16:24:57 (256)

 De sajnos a tehetség nálunk alapvetően a „világnézet” szerint oszlik meg. A tehetségtelen, frusztrált, sértett emberek vigasztalódnak a jobboldalon. Mert könnyebb dolog gyalázni másokat, mint szembenézni saját problémáinkkal. Ezeknek nyújt odúmeleget a jobboldal, és használja fel aljas indulataikat mások gyilkolására. Ld. Schmidt Mária, Molnátr Tamás, Bayer, Ákos, Gyurkovics, Hernádi csupa frusztrált féltehetség, akik gyűlölik a náluk tehetségesebbeket. Onnan ez a sok alpári indulat.

Előzmény: utulien (238)

 

trapko válasz | megnéz | könyvjelző 2006.08.24 21:16:21 (2963)

 Mert párbeszélni csak párbeszédképes emberekkel lehet. Miről tudsz párbeszélni egy Bayerral? ...

Előzmény: vaXerencse (2962)

 

Hogy miről? Hát például ennen (mindenoldalú) frusztráltságukról. Például arról, amiről öt esztendeje az ÉS hasábjain szépen elpárbeszélgettek egymással. Hasonló a hasonlóval. Tudniillik az agyuk abszolúte azonos srófra jár.

 

 

Élet és Irodalom XLV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM, 2001.november 2. Vásárhelyi Mária cikkéből

(a kiemelés tőlem származik):

 

Tavaly, április 13-án a Napi Magyarország egy teljes újságoldalt betöltõ cikket szentelt személyemnek. A cikk szerzõje - a hírhedt kormánypárti publicista, aki újságírói pályafutását az észak-amerikai magyar zsidóság lapjánál, a Menóránál kezdte (A szavahihetõség és Lovas István, ÉS, 2001. júni. 15.), ám mára az antiszemita bizniszre (a kifejezést Karsai Lászlótól kölcsönöztem, [Személyiségi jogok és a ťzsidózásŤ, ÉS, 2001. okt. 19.]) nyergelt át, aki a Magyar Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorának állandó jegyzetírója… 

 

 

 

Élet és Irodalom XLV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM, 2001.november 23.

(a kiemelés tőlem):

 

„Best of...”

 

– újságírók beszélgetnek –

 

Az összeállítást a Nyilvánosság Klub monitorcsoportja készítette az ATV Sajtóklub pénteken című műsora hat adásának (2001. június 15., augusztus 24., szeptember 7. és 14., október 13. és november 9.) alapján. Az adások résztvevői a közszolgálati média, illetve a kormánypárti sajtó vezető munkatársai: Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke; Bayer Zsolt, a Duna Televízió kulturális igazgatóhelyettese, a Magyar Mozgókép Alapítvány kormány által delegált kurátora, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal volt munkatársa, a Magyar Nemzet publicistája...

…

 

Bayer: Van nekünk körülbelül ötszáz zsidó honfitársunk, aki viszont abból szeretne megélni, hogy ő zsidó. És mi történne akkor, hogyha azt a viccet találnánk ki, hogy soha többet nem foglalkozunk ezen ötszáz zsidó honfitársunk egyetlen hisztériájával sem? Az a baj, hogy most megint ülünk, és mi magunk is arról beszélünk [vö. a mottóval], amiről ők nagyon szeretnék, hogy beszéljünk, mert nekik ez a kenyér. Mert mi történne ezzel az ötszáz szerencsétlen zsidó honfitársunkkal, hogyha mindez nem lenne? És egy darabig akkor ez még eltartana, hát úgy a lendület vinné őket. Minden hétre kitalálnának maguknak valami marhaságot, minden héten még egy kicsit hisztiznének, hogy antiszemitizmus van, meg mindjárt kikísérjük őket a Duna-partra. De ha soha senki nem mondana semmit, és úgy zajlana tovább az élet, akkor ez az ötszáz szegény, beteg, zsidó honfitársunk idővel leszokna erről mint megélhetési forrásról. Nem lehetne ezt a viccet eljátszani?

 

•••

 

Na most, ami a szegény hülye Karsai Lászlónál és Vásárhelyi Máriánál „antiszemita biznisz”, az a szegény hülye Bayer Zsoltnál „kenyér” és „megélhetési forrás”.

 

Ennyi a különbség. Mind a három zsidózik (ebben egyeznek), csak ellenkező értelmű indulattal (ebben nem egyeznek), s lényegileg azonos, formailag némileg eltérő terminológiával.

 

A fent nevezettek közül az egyik ember antiszemita, a másik kettő kontra-antiszemita. Mert mindhárman szellemi kártevők: fertőzik a közgondolkodást.

És nincs ezen semmi csodálkoznivaló, gyakorta megesik, hogy a hiénakutyák megmarják egymást a szavannán (főként, ha kevés a konc), ám ami nem jelenti azt, hogy bármely nyáladzó hiéna a másik fölött állna morálisan.

 

Miért?

 

Mert a Bayer-féle aktivisták állítása, mely szerint „ötszáz zsidó honfitársunk” az „Auschwitz-bizniszből él”, nem szimpla inszinuáció, hanem par excellence antiszemita kijelentés.

 

Na?! Okos liberálisok! Mivel bizonyítható Bayer antiszemitizmusa? Lehet érvelni!

Tudniillik az nem érv, hogy a Karsai László is megmondta az ÉS-ben. Hiszen Karsai hülye. Semmi jelentősége annak, amit mond. Bayer antiszemitizmusát nem bizonyítja, hogy Bi-bi-bí, a Lovas is biznicel! Ez nem érv, ez infantilizmus. Már csak azért is, mert, ha a Lovassal szemben érv, akkor az „eörsi-vásárhelyi félékkel” szemben is érv.

 

Szóval? Mi a bizonyíték?

 

Talán, ha egy kissé ésszel próbálkoznánk, vagy valami, még ha nehezen is megy!

 

•

 

trapko válasz | megnéz | könyvjelző 2006.01.22 16:24:57 (256)

 De sajnos a tehetség nálunk alapvetően a „világnézet” szerint oszlik meg…

Előzmény: utulien (238)

 

A tehetség lehet, hogy „világnézet” szerint (s hogy aztán mit jelöl itt az idézőjel, trapko legyek, ha csak sejtem is), szóval a tehetség (nem idézőjelben) a „világnézet” (idézőjelben) szerint oszlik meg nálunk. Lehet.

Ám, hogy a zsidózás, továbbá az egészen tapló antiszemitizmus, továbbá a másik ember szimpla mocskolása, köpködése ideológia-semleges tevékenység, az az Élet és Irodalom idézett szemelvényeiből tisztán kiviláglik.

 

A Karsai László és Bayer Zsolt közti mentális kontrakapocs nem egyéb, mint az „antiszemita biznisz” kontra „Auschwitz-biznisz” fogalompár. Az antiszemitizmus mindkettő szerint jövedelmező üzletág, mindkettő a másikat tartja ilyen értelemben cinikus biznismennek, mindkettő a másikat nevezi gátlástalan zsidónak (az egyik az ÉS hasábjain, mert nincs is az ÉS-nél jobb hely a zsidózásra!), mindkettő szavai mögül árad a lélekbénító gyűlölet, vagyis mindkét furvézer elriasztja magától a normális embert.

Mint lukban két riadt egérke. Egymáshoz taszítja őket a bomlott vágy, és persze a muszáj is. Egymás nélkül tartalmatlan, értelmetlen az életük.

 

Nem tudom, így már sejthető-e valamelyest a Triste által inkriminált kontra-antiszemita fogalmának jelentése – s aztán, hogy ez mennyiben különbözik szegény jó Babarczy Eszter „anti-antiszemita” kreálmányától? Megmondom. Nagyjából annyiban különbözik, amennyiben én különbözöm Babarczy Esztertől. Vagyis alapvetően.

 

 

Triste válasz | megnéz | könyvjelző 2005.08.19 13:50:49 (650)

Amúgy ha visszaolvasod a Hívjuk meg Babarczy topikot, rájöhetsz, hogy minden ellentét mellett nem egy  kérdésben kezet foghatnának egymással: nézd át, hogy mit vallanak pl. az antiszemitizmus-kontraantiszemitizmus (Ein Gespenst), illetve az antiszemitizmus-anti-antiszemitizmus (Babarczy) témakörben. Bár azért Babarczy javára szól, hogy ő legalább hajlandó morális értelemben disztingválni, míg Ein Gespenst ugyanazt a tüzet okádja mindenkire. Így jutnak el az azonos végeredményig.

Előzmény: Don Alfonso (647)

 

 

Hát akkor nézzük, hogyan disztingvál Babarczy morális értelemben:

 

babarczyeszter válasz | megnéz | könyvjelző 2006.01.29 22:04:42 (2643)

P.S. Amikor azt mondtam, hogy szeretem, ahogyan fáradtolaj írt, arra gondoltam, hogy a hozzászólásaiban érzéki gyönyört lelek, mert van benne irónia, ambivalencia, játékosság, és ez elbűvölő. Elbűvöl valami, amitől a saját írásaimban többnyire tartózkodom (UP, Tóta W. vagy akár Bayer is el tud bűvölni)...

Előzmény: babarczyeszter (2642)

 

 

És akkor most nézzük, hogy mi az, ami Babarczyt elbűvöli, mi az, amiben ő „érzéki gyönyörét leli”! Például:

 

„Bayer: (...) Ez az egész zsidókérdés, ez az egész militáns, undorító hisztéria Bächer Ivántól Schiff Andrásig, ezek a senkiháziak, akik ezeket leírják és állandóan ébren tartják ezt a dolgot (...), semmi másról nem szólnak ezek a hisztis gazemberek, mint errõl. Mert tudják, hogy ha nem hisztériáznak és nem csinálnak mondvacsinált problémákat, és nem nyavalyognak reggeltõl estig azon, hogy õket a Dunába akarják lõni, akkor ez a probléma magától megszûnik.” (ÉS)

 

Vagyis Babarczy érzéki gyönyörködtetője szerint az antiszemitizmust Schiff András generálja. „Semmi mást nem” csinál Schiff András (ez a „hisztis gazember”), nem zongorázik már, semmit a világon, csak „állandóan ébren tartja ezt a dolgot”. Igen. Schiff András tartja éberen a zsidógyűlöletet. Illetve még „ötszáz zsidó honfitársunk”. Ha ők nem „nyavalyognának”, akkor nem volna antiszemitizmus. Soha nem is lett volna. Ugye?! És Babarczy néninek ettől lesz erotikus tremolója. Ettől lesz néki nyilvános gerjedelme.

 

Egyébként pedig az efféle vérbaromság bűvöli Karsait is. Ha nem is mindjárt „homoerotikusan” (trapko), de mint a kígyó az áldozatát. Képtelen a marhája szabadulni a delejező baromság bűvöletéből (vö. a mottóval, illetve Bayer dilemmájával).  

 

Karsaiék is szó szerint azt mondják, amit Bayerék (névcserével persze): nem volna itt antiszemitizmus, ha az a néhány „kirekesztő”, „gyűlölködő” nem szítaná a gyűlöletet. És ezt nevezik ők disztinkciónak (Triste). Intellektuális disztinkciónak. Tudniillik a csak morális megkülönböződés a Babarczyé. Aki inkább a puncija által vonzódik Bayer szövegeihez.

 

Hát, szóval, akkora tohuvabohu ez, hogy én inkább tényleg maradnék magányos „tűzokádó” (Triste), már ha van bennem elegendő láva, de kommersz okádó mindenképpen. Egyébként pedig az „azonos végeredmény” (Triste), ahová „eljutottunk”, az lett végső soron, hogy én Babarczy Esztert is leokádom egy picikét. Merthogy – nem tudom, írtam-e már – nékem nem Babarczytól, nem Bayertól, hanem Vásárhelyi Máriától támad érzéki gyönyöröm; noha nem a szövegeitől, tudniillik a szövegei alapján őt is inkább Bayernak formálta a Teremtő. Sajnos.