A bajnoki rendszerről.
1926-ig területi alapon amatőr bajnokságokat rendeztek. 1907-ig csak Budapest-bajnokság volt, 1907-től vidéki, kerületi küzdelmek is. Ám tulajdonképpen kettős struktúra műkdödött: a Budapest bajnokság első osztályát ismerjük úgy, hogy az volt "A bajnokság". 1926-ban bevezették a profi bajnokságot, vagyis egy újfajta kettős struktúra jött létre: a főváros - vidék felosztást a profi-amatőr rendszer váltotta fel.
A profi bajnokságot két csoportban rendezték, kivéve az 1927-28-as szezont, amikor három osztályú volt a profi liga. A profi 2/B-ban indult csapatok jó része nagyon gyorsan megszűnt. Mivel kevéssé ismert, ezért most beírom a 27/28-as profi liga mindhárom osztályának végeredményét:

Profiliga, 1. osztály: 1. Ferencváros 2. Hungária 3. Újpest 4. Sabaria 5. III. ker. FC 6. Nemzeti 7. Bástya 8. Budai 33 9. Kispest 10. Vasas 11. Bocskay 12. Attila

Profiliga, 2. osztály: 1. Somogy (Kaposvár) 2. Turul (Zugló) 3. Pesterzsébet 4. Soroksár 5. Rákospalota 6. Húsos (Budapest) 7. BAK FC 8. Kossuth (Budapest) 9. Erzsébetváros 10. Városi (Budapest) 11. Terézváros 12. Órás / Ékszerész (Budapest)

Profiliga, 2/B. osztály: 1. Baranya (Pécs) 2. Kanizsa FC 3. Józsefváros 4. Újpesti Törekvés 5. Wekerle (Kispest) - feloszlott 6. Lipótváros 7. Csaba - működési jogát megvonták 8. Szemere (Miskolc) 9. II. ker. FC 10. Fővárosi
11. Salgó (Salgótarján) - feloszlott 12. Kecskemét FC - feloszlott

A profi ligával párhuzamosan (és nem alatta!!!) működtek az amatőr bajnokságok
Ezekben szinte mindenhol volt első és másodosztály, Budapesten talán 5 osztály. A vidéki kerületekben volt egységes elsőosztály, de előfordultak területi elven működő alosztályok is. A kerületi másodosztályok mindenhol területi elven, több csoportban műkdötek

A rendszer általában így nézett ki:

Budapest, két csoport:
Oprée-csoport
Springer-csoport

Kelet (Debrecen, Nyíregyháza)

Nyugat (Győr, Szombathely, Tatabánya)

Dél, két csoport:
Szegedi alosztály
Békéscsabai alosztály

Észak, két csoport:
Miskolci alosztály
Mátravidéki alosztály

Délekelet, két csoport:
Pécsi alosztály
Bajai alosztály

Közép, három csoport (de előfordult egy- és kétcsoport is):
Dr. Dratsay-csoport (Szolnok, Kecskemét)
Barcza-csoport (Pestkörnyék)
Tibor Lajos-csoport (Budakörnyék)




1935-ben bevezették a "vegyes", Nemzetii Bajnokságot, de továbbra is működött a profiliga. A Nemzeti Bajnokságnak csak egy csoportja volt. Három csapat esett ki, helyükre jutott a profi másodosztály bajnoka (ami tk. az egyetlen, színtiszta profi bajnokság maradt) és két amatőr klub. 1937/38-ban változott a rendszer: bevezették az NBB-t (tehát a másodosztály is vegyes - profi+amatőr - lett), viszont eltörölték a profi másodosztályt. Profi csapatok csak az NBI-ben és az NBII-ben szerepeltek. Tulajdonképpen ekkor már nem beszélhetünk profi-amatőr kettős struktúráról. 1938/39-től már NBII lett az NBB neve.
Az országgyarapodások miatt újra átalalkult a bajnoki rendszer. 1940/41-től háromcsoportos lett az NBII (Duna, Tisza és Kolozsvári csoport), és bevezették az NBIII-at (Keleti, Kárpát, Mátra, Nyugati, Déli csoportok). Az NBIII alatt továbbra is kerületi bajnokságoknak nevezték a pontvadászatot. A bajnoki csoportok száma évről-évre nőtt, ezt személtetendő, nézzük a 43/44-es bajnokság beosztását:

NBI

NBII
Nyugati-csoport
Déli-csoport
Északi-csoport
Keleti-csoport

NBIII
Dunamelléki-csoport
Kárpátaljai-csoport
Bácskai-csoport
Mátravidéki-csoport
Budakörnyéki-csoport
Dunántúli-csoport
Kolozsvári-csoport
Délnyugati-csoport
Szamosvidéki-csoport
Pestkörnyéki-csoport
Alföldi-csoport