noirp Creative Commons License 2007.03.05 0 0 24
Ha most azt mondod, hogy a bioetanol tüzelésű erőmű/jármű kibocsátását elnyeli a környékbeli energiafű-ültetvény, kiröhöglek, vagy pontos számítást kérek.


Pontosan erről van szó! De miért kéne ehhez pontos számítás?  írod

 

Mert nem "bigott technokrata" vagyok, hanem vegyészmérnök, lelkecském. Beszélő név, benne van, hogy mérésre, számításra támaszkodó valaki, t'od. És éppen azért kérek számítást, anyagmérleget, mert "engem nem lehet retorikával becsapni", amit szintén Te írsz, csak épp pont az ellenkezőjét olvassa az ember a soraid között.

 

Arra kérlek, h az alábbiakat olvasd végig, választ szeretnék. Előre is köszönöm!

 

Tegyük fel, adott egy Paks-teljesítményű, bioetanoltüzelésű blokk/komplexum, vagy, ennyi teljesítményt összesen nyújtó kis erőművek összessége, szanaszét az országban (Hálózattervező villamosmérnökeink hadd örüljenek; bár ez az, ami, tudtommal, megoldható lenne).

1) Milyen területen, milyen mennyiségben kell ehhez energiafüvet/fát telepíteni, hogy az éves kibocsátást hiány nélkül bevegye? Gyanítom, hogy egy kb Veszprém méretű kisváros területe lenne elég, de utána fogok járni a neten. A nagy területű monokultúrákat pedig mostanság szintén közellenségnek állítjátok be; aminthogy tényleg nem praktikus, főleg erdőből.

2) Mit csinálnánk a vegetációs időszakon kívül keletkező széndioxiddal? Hm?

3) Egyáltalán nem t'om, honnan veszitek, hogy az erőmű kibocsátása a környéken "csapódik le"? Bár nyilván meg lehetne tervezni a helyi áramlási viszonyoknak megfelelő "fogadó erdőt", erről még sohasem szóltatok, hogyan képzelitek; a szénre épülő körfolyamatról csak brosúraszinten beszéltek.

4) Biztonsági kockázatok: Azt sem hiszem, hogy egy nagyobb "hagyományos" hőerőművet ne érné meg felrobbantani. Persze, nem járna radioaktív anyag kikerülésével a környezetbe, de azért takarosan porrá égne széles -a -környék. Az etanol (jól figyelj) olyan tisztaságban, ahogy erőművi felhasználásra alkalmas lenne, robbanásveszélyes, s jobban is ég, mint (mondjuk) a tüzelőolaj (tökéletesebb égés, kevesebb korom; magasabb hőmérséklet). Elég lenne vmelyik tárolótartály v. a turbinához menendő túlhevítettgőz- vezeték alá egy bombus.

5) Az olaj széntartalmának  óvatlan/meggondolatlan felszabadításáról azért magam is tudok. Sajnos előbb lesz három lába az emberiségnek, mint hogy a jenkiket lebeszéld az országúti cirkálóikról, vagy azt a néhány száz kecskékkel üzekedő barbár barmot az olajvezetékek robbantásáról Allah nevében...és még sorolhatnám; erre is értettem, hogy vétek elégetni, nemcsak a használható összetevők miatt.

 

 

Utolsó megjegyzésem: mind az olaj, mind a kőszén rakatnyi olyan anyagot (vagy alapanyagaikat) tartalmaz, ami az élő szervezetben is meglelhető, csak kicsiny mennyisége miatt sokkal nehezebb kiénekelni onnét. Megtalálhatod pl. azokat a hosszúláncú karbonsavakat, amiket az olívaolajban/lenolajban; vagy a klorofillal rokon (abból lebomlott) porfirinoknak  nevezett anyagcsaládot. stb. 

A felhasználás pedig egyáltalán nem csak a "nejlonbugyit" jelenti, hanem pl. alapvető gyógyszereinket (szalicilsav--ki lehet nyerni a fűzfa háncsából, szijácsából is, de ha csak ez az út lenne hozzá, hangyafasznyi mennyiségig jutnánk csak el, fújhatnánk egypár lázcsillapítót, gyulladáscsökkentőt; vagy a fél országot fehérfűz-monokultúra borítaná).

Ez hiba: olyan technológiai kérdésekről beszélsz, amiről halvány leheleted sincs, vagy ha igen, nem tudom, miért a brosúranyelvet preferálod helyette?!

 Pedig utána lehet nézni, szakkönyveket azért városi/megyei könyvtárban lelsz, ha akarsz.

 

Komolyan, jószándékkal ajánlom figyelmedbe (nem szűken szakkönyv, hanem jó és érdekes ismeretterjesztő):

 

Kajtár Márton:Változatok négy elemre I-II

Gondolat, 1984 Budapest

 

 

Üdvözöl:

noirp

Előzmény: Erdeye (22)