...  "– Akkortájt a másik két tulajdonságtól még el voltam zárva – folytatta don Juan. – A béketűrés és az időzítés nem teljes mértékben belső állapot. Ezek már a tudós ember birodalmába tartoznak. Jótevőm éppen a haditervével mutatta meg nekem, mik ezek.

– Ez azt jelenti, hogy egymagádban nem lehetett volna szembenézned a vacak kis zsarnokocskával? – kérdeztem.

– Biztos, hogy magam is meg tudtam volna csinálni, de mindig is úgy gondoltam, hogy nem lett volna a dolognak íze, stílusa, öröme. A jótevőm abban lelte örömét, hogy ő rendezte meg az egész találkozást. A vacak kis zsarnokocskákkal való perre kelés nemcsak a harcos lelki tökéletesedését szolgálja, hanem egyben örömet is ad, és boldoggá teszi az embert.

– Hogy élvezheti az ember az olyan szörnyeteget, akit leírtál?

– Ez a szörnyeteg semmi sem volt azokhoz az igazi szörnyetegekhez képest, akikkel az új látóknak a Hódítás idején kellett szembenézniük. A jelek szerint azok a látók végtelenül jól mulattak azon, ahogy elbántak zsarnokocskáikkal. Bebizonyították, hogy még a legrosszabb zsarnok is képes gyönyörűséget okozni az embernek, feltéve persze, hogy az ember harcos.

  Don Juan elmagyarázta, hogy az átlagemberek, amikor vacak kis zsarnokocskákkal találják magukat szemben, azt a hibát szokták elkövetni, hogy nincs haditervük, amelyre szükség esetén támaszkodhatnak; a végzetes hiba azonban az, hogy túlságosan komolyan veszik magukat – a vacak kis zsarnokocskákhoz hasonlóan, túl nagy jelentőséget tulajdonítanak cselekedeteiknek és érzelmeiknek. A harcosoknak viszont nemcsak jól kidolgozott haditervük van, hanem az önhittségtől is mentesek. Azért nem foglalkoztatja őket önmaguk fontosságának a tudata, mert megértették, a valóság olyan értelmezés, amilyet mi magunk adunk a világnak. Ez a tudás az együgyű spanyolokkal szemben határozott előnyt jelentett az új látók számára.

Don Juan elmondta, biztos volt benne, hogy annak az egyetlen felismerésnek a segítségével is le tudja győzni az intézőt, hogy a vacak kis zsarnokocskák halálosan komolyan szokták venni magukat, a harcosok viszont nem.

  Ezért tehát jótevője haditervét követve ismét állást szerzett magának a cukorgyárban. Senki nem emlékezett rá, hogy már dolgozott ott. Jótevője haditervében külön elő volt írva, hogy don Juannak nagyon kell igyekeznie, ha jön valaki újabb áldozatért. Történetesen ugyanaz az asszony jött, és azonnal észrevette don Juant, mint évekkel azelőtt. Don Juan most még erősebb volt, mint akkor.   ...