abdhulbin:Rádió100Józsi szerint a Maros hidat lebontották, nem robbantották.

Semmi esetre sem akarok Józsival vitába kerülni, úgyhogy ami azt illeti, mindkettőnknek igaza van :)
Szóval:
A Hódmezővásárhely-Nagyszentmiklós vasútvonal építésekor a Marost Magyarcsanád és Őscsanád állomások között Apátfalva határában hidalták át, négy híddal: jobb parti ártéri híd (45 m nyílású rácsos acélszerkezet a 396+65 szelvényben), háromnyílású mederhíd (60+70+60m nyílással a 405+68-nál), és egy szintén háromnyílású balparti ártéri hídszerkezet (50+10+10 m nyílású, acél és vasbeton).
Az elkészült hídon a forgalmat 1903-ban vették föl, és mindössze 16 évig állt a vasút szolgálatában. Egyike volt az I. vh. késői áldozatainak, a mederhíd felszerkezeteit 1919-ben robbantották a folyóba. A Trianon után a "kisantantba" tömörülő államok közé tartozó újszülött állam, Románia a többi környékbeli társát követve igyekezett mindent megtenni Magyarország elszigetelése érdekében, hogy elejét vegye minden ellene irányuló magyar revizionista aggressziónak (többek közt ezért kerültek oda a határok néhol Kelet-Mo.-n, ahova). Ennek köszönhető, hogy a híd újjáépítése még meg sem fordult a politika fejében.
A lerobbantott híd torzója egészen 1956-ig szomorkodott a folyóban. Ekkor a MÁVAG megkezdte a megmaradt hídszerkezetek leszerelését, a hídfők, a pillérek és a teljes alépítmény a folyóban maradt. A még ép hídrészek vándorhídként szolgálták tovább a vasúti közlekedést. A II. vh. utáni helyreállítások során a csongrádi Tisza-hídba került beépítésre a jobb parti ártéri hídszerkezet, amely ott aztán 1986-ig, a híd átépítéséig szolgált. A mederhíd egyik javítható nyílását a szükséges átalakítások után a sajóecsegi Sajó-híd középső nyílásaként használták föl 1960-ban, a forgalom a mai napig ezen bonyolódik. A híd egy harmadik nyílása (valószínűleg az egyik balparti ártéri szerkezet) pedig Zagyva-hídként szolgál manapság is. (olvasnivaló)