Nono. Az USA hadserege nagyon keményen harcolt például a Csendes-óceánon a japánokkal szemben. A morállal sem volt probléma. Európában sem nagyon, a már harcedzett csapatokat igencsak respektálták a németek is.

 A dolog háttere az, hogy az USA a II. világháborúig gyakorlatilag nem volt katonai tényező. Teljesen új, tapasztalatlan hadsereget állítottak fel igencsak sebtében. Tény, hogy pl: 1935-ben az USA hadserege érdemben nem volt nagyobb, mint akkor a mienk! Egy nagy nulla volt a köbön.

 Hanyagolták a fegyverzet fejlesztését is, igazán már a háború közben szedték össze magukat.

 Utána meg egyszerűen nem adódott olyan konfliktus, ahol azonos méretű és felszereltségű haderővel ütközhettek volna meg. Lévén, nem akadt ilyen, az egyetlen potenciális ellenfél - az Oroszok - inkább maradt a fenekén, ahogy az USA is.

 A veszteségek rossz tolerálása meg általában jellemző a békés viszonyok között élő nyitott, liberális demokráciákra. Az EU-s tagállamok is kivonják pár katona elvesztése után a békefenntartó haderejüket rendre a válságtérségekből.

 Harci morál pedig igenis van ott. Sokkal inkább, mint az EU-s operetthadseregekben. A felszereltséget is tekintve bárkit lenyomnak - ez csak szándék kérdése. Csak vannak politikai értelemben eleve megnyerhetetlen háborúk - ilyen az Iraki is - ezeket épelméjű vezetés el sem kezdi. Hát az USA Bokor Gyurival most kifogta történelme egyik legnagyobb ökrét. Majd korrigálják, szerintem egy évtizedbe minimum bele fog telleni.