Kedves Paleo!

 

Hozzászólva D-and-ita -val folyó diszkurzusotokhoz hozzátennék néhány megjegyzést. Előljáróban annyit mondanék magamról hogy Hozzád hasonlóan én is

kb. 20 éves koromig "felvilágosult ateista" voltam. Mindazon érveket amikkel itt most

operálsz magaménak vallottam. Olyannyira nem álltam a vallás befolyása alatt hogy

hívőtársaim megrökönyödésére töredelmesen bevallom hogy a Bibliát mind a mai

napig nem olvastam el teljes terjedelmében. A templomokat amennyiben Te kellően szorgalmas kultúrtúristának számítasz elképzelhető hogy még nálam is gyakrabban

látogattad. Mindezen "bűneimért" 500 évvel ezelőtt valszeg minden további nélkül

máglyán elégettek volna. Nem voltam más mint egy érdeklődő,a modern tudományok

idővel minden kérdést megválaszoló erejében hívő nyitott kutató elme. Úgyhogy

rám a hozzászólásod utosó bekezdése egyáltalán nem érvényes. Egyszerűen

foglalkoztattak az Élet nagy kérdései mint pld. az hogy mi vagyok én, honnan

származok, honnan származik a tudatom, egyáltalán hogyan viszonyuljak saját

szubjektumomhoz és egyáltalán milyen törvény az ami szerint nekem éppen most

éppen ebben a testben kellett tudatomra ébrednem? És mi a világ, hogyan keletkezett hogyan viszonyuljak hozzá, hogyan viszonyuljak a végtelen fogalmához

és hogy én személy szerint milyen kapcsolatban állok a környező világgal? Mi a világ

és mi az én létezésem értelme, oka? Megannyi kérdés aminek a megválaszolása az

itt fórumozók túlnyomó többségét izgatja legyen az te- vagy ateista. Ezeknek a

kérdéseknek a megválaszolása igazán Emberhez méltó embertpróbáló feladat.

Ezekre a kérdésekre mindannyiunk ki-ki a maga eszközeivel ismereteivel próbál

választ találni és ha az ember úgy érzi hogy ismeretei, tudása nem elegendőek

tudásszomja kielégítésére és az illető elég nyitott, és nem elég kevély ahhoz hogy

azt higgye hogy mindezek megválaszolására saját erejéből is képes, azzal már

megnyitotta lelke kapuját Isten számára. Ha nem ilyen vagy akkor ne várd azt hogy

Isten betolakszik a lelkedbe. Isten olyan mint egy türelmes jó barát, ha úgy gondolod hogy kérdéseidet megválaszolhatod magad hát hagyja hogy próbálkozzál,

nem avatkozik a lelkedbe. Pont ez a szabad akarat lényege. Isten azt akarja hogy

szabad akaratodból dönts. Hisz képzeld el ha Isten csodákat téve leereszkedne az

égből fénylő trónuson hogy tessék itt vagyok most pedig aztán mindenki döntsön

"szabad akaratából" úgy ahogy akar akkor hová lenne a szabad akarat. A szabad

akaratú döntés átalakulna tekintélyelvű döntésé. De azért ne aggódj ha a jót

választod és nem hiányzik belőled a szeretet,akkor még van esélyed az üdvözülésre

mert akkor Isten lényegét választod és Isten szemében ez nagyobb kincs mintha

hívőként csak azért nem lopod el egy idős nénike kisnyugdíját mert fél az Isteni

retorziótól :).