Meddig? Jó kérdés.

89 előtt ugye nem volt demokrácia, mert a "népi demokrácia" az nem a demokrácia egyik továbbfejlesztett fajtáját, hanem a csökkentett módját jelöli. Ha tehát az ellen a rendszer ellen nem demokratikus eszközökkel lépnek fel, az még igazolható.

Egy ilyenhez, vagyis egy igazi forradalomhoz az ellenzéknek nem volt meg az ereje, és ezért például lehetne az MSZMP taktikáját okolni, ugyanis ez a "legvidámabb barakk" státusznak köszönhető.

 

Ehelyett Antallék lepaktáltak a hatalommal, legalábbis így mondják, nem ellenőriztem, de a következmények egyértelműen erre utalnak.

 

Lett demokratikus választás, kifoltozott alkotmány, vallás- szólás- és minden egyéb szabadság. De a régi rend kiszolgálói ellen nem léptek fel olyan keményen, mint ahogy egy győztes forradalom után szokás. Ennek egy speciális esete az ügynökkérdés, ahol a nagylelkűséget a mindenoldali érintettség is táplálja a mai napig.

 

Most viszont már csak demokratikus úton lehet változtatni, tehát ki lehet tiltani a "kommunistákat" bárhonnan, még a villamosokról is, amennyiben az a demokratikus szabályok szerint törvényesen megoldható.

 

Ez volt a hosszú válasz az első kérdésre. A rövid ezek után kitalálható: ameddig azok a régi seggek végleg be nem dugulnak.

 

- a bírálat színvonala a bírálót jellemzi, tartalma vonatkozik a bírált jelenségre/személyre.

 

1. Szerintem is megillet mindenkit, és a három díszpéldány esetén különösen könnyen mondom ezt, mert nekem már a régi köpönyegükben sem voltak szimpatikusak.

2. Mint véleményt elfogadom, de nem osztom.

 

Csak annyi ugrott be, hogy Orbánnal kapcsolatban kőbányát emlegetni is illetlenség, az MTK-t emlegetni sem szerencsés. Amúgy erre is a 2. vonatkozik.