Utószóként.

 

Engem semmi érdek nem fűz Kubához. Engem kizárólag történelmi szempontból érdekeltek világ életemben az ott történt események. Számomra ugyan olyan, mintha éppen Mexicóval foglalkoznék, vagy - mondjuk - a Boxer-lázadással.

Téged viszont túlfűt a teljes mértékben vakbuzgalom. Méghozzá úgy, hogy még azt a fáradságot sem vetted, hogy utánnaolvas olyan alapmunkáknak, melyek ismerete nélkül NEM LEHET megítélni az akkori (1956-59) eseményeket.

Eddig az össze hozzászólalásodban megjelent ,,idézetek" a kubai emigráció tollából származtak, méghozzá a komcsik könyveire adott idézetek gyakran ferdítve voltak megadva.

Ezután már önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy kettőnk közül ki nyal kinek segget.

 

Látom ,,lelkipásztornak" gyenge voltál, most átcsaptál polgárjogi aktivistának. Jóval becsületesebb lenne, ha elmennél Kubára és ott próbálnál rendet tenni, ha már annyira kedved van hozzá. Tőlem aztán akár marad a jelenlegi rendszer ott (amit nem hiszek), vagy Castro feldobja a talpát - baromira nem érdekel. Egészen addig, míg nem lesz belőle fegyveres konfliktus. Tőlem akár megetethetik vele a halakat - hidegen hagy.

De ez had legyen már a kubai nép dolga, és nem az olyan önjelölt messiásoknak és megmentőknek mint te.

 

Továbbiakban szintén hanyagolom a veled kapcsolatos kommunikációt, mert fölösleges. Csak a marhaság kirívó eseteire fogok reagálni.

 

Volt szerencsém.