Kedves Levelezőtársaim!

A Kozma Róbert kollegám által feltett Baja címszóval kapcsolatban kaptam kérdést a pontos tartalmat illetőleg. Talán az alábbiakkal másoknak is jó szolgálatot tehetek. Íme:

BAJA, magyar német-rác kiváltságos mezőváros, Pest megye határán, közel a Dunához. Római katolikus, nem egyesült görög (megj. ortodox, görög-keleti G. Z.) és református. Zsinagóga 1676. Lakosság 14 537 fő, közte 593 zsidó. Homokos talaj, de jó legelő. Népes évi vásárok. Nagy kereskedelem. Sok kézműipar. Szép Grassalkovich hercegi kastély, mely az urasági hivatalnokoknak szolgál lakásul. A többi épület közül megemlítésre érdemes: a tanácsház, a Latinovits úr kúriája, a városháza, a katonai kaszárnya, a ferences kolostor a templom mellett, a plébániatemplom és a sóraktár. Ezenkívül van fő-nemzeti-iskolával egy katolikus gimnázium, (megj. a III. Béla elődje 1815 és 1851 között hatosztályos nagygimnáziumként működött G. Z.), egy katonai ellátó-raktár, egy só- és postahivatal Felső Szent-Ivány és Gara közötti postaváltással. Malmok a Dunán. A helybeli plébános viseli mindig az apát méltóságát. A magisztrátus 12 tanácsúrból áll, a külső tanács 60 férfiből. A városnak hiánya van fából, és sok (ár)víz veszélynek van kitéve; a szülővárosa a magyar Robinsonnak, Jelky Andrásnak, aki jó és rossz sorsa mellett Batáviában különböző tisztségekre és nagy vagyonra tett szert. -- A város földesura herceg Grassalkovich.

Az adatok között külön érdekesség a város nagy lélekszáma. Baja ekkor nagyobb volt, mint Pécs. (Az utóbbinak ekkor 11 ezer körüli lakosa volt.)

Gál Zoltán