Három főváros reptere lehet Pér
A Győrtől tizenöt kilométerre fekvő Pér három főváros reptereként is működhet, ha sikerül megegyezni azzal az egyelőre ismeretlen angol beruházóval, aki milliárdokat fektetne az ottani repülőtér fejlesztésébe, hogy a fapados járatok is leszállhassanak.
Árgus szemekkel figyelik egymást a honi repterek tulajdonosai. A fapados cégek megjelenésükkel ugyanis borították az eddig megrajzolt légi
közlekedési piacot, hiszen az olcsó légitársaságok nem ragaszkodnak a fővárosi repterekhez, miután az utazóközönség elfogadta a fapaddal járó néhol másfél órás földi utazást. A Győr melletti péri reptér most előnyhöz juthat, ha sikerül megegyezni a náluk jelentkező befektetőkkel. Egy-két éven belül mindennapi életünk részévé válik a repülés – jósolta a Magyar Hírlapnak Vadász László, a szerencsés esetben több mint tízmilliárdos beruházások előtt álló péri reptér igazgatója, majd egy statisztikát idézett, mely szerint a magyarok hatodannyit repülnek, mint az angolok. Ezzel az adattal egyelőre a csatlakozó országok közt hátul kullogunk, igaz, a görbe, éppen a fapadosoknak köszönhetően meredeken ível felfelé. A beruházó is erre épít, ugyanis a befektetett milliárdok révén leszállhatna a két legjellegzetesebb fapadostípus, a Boeing–737-es és az Airbus–320-as is, amelyek 150-180 utas szállítására alkalmasak. Jelenleg Péren legfeljebb 74 főt szállító gépek szállhatnak le. A fapadoscégek élénken érdeklődnek a Ferihegyi repülőtér lehetséges kiváltása iránt. Nekik a távolság nem akadály, az utazóközönség ugyanis elfogadta a repüléshez tartozó egy-másfél órás földi utazást: elég példaként a London melletti Lutont megemlíteni. Márpedig Győrből egy-egy órányi autózással három főváros is elérhető autópályán: Budapest, Bécs és Pozsony. Az sem mindegy, hogy a szakmában slot time-ként emlegetett „résidővel” is jobban tud játszani egy kis reptér, mint egy nagy forgalmat lebonyolító központi, a Ferihegyi vagy a londoni Heathrow. A slot time egy olyan néhány perces holtidő, ahová be lehet tuszkolni egy-egy le- vagy felszálló repülőgépet. Nagy repülőtereknél érthetően kevesebb ilyen terminus van, a kisebbek jobban tudnak játszani az idővel. Egy repülőtér nyereségessége kerítésen belül az európai norma szerint évi kétszázezer fő utaztatása esetén tűnik biztosnak, hazánkban ez a szám – például a bérköltségek miatt – kisebb. „Ezt a küszöbszámot Pér a fejlesztés után várha tóan egy-két éven belül megugraná” – mondja Vadász László. A péri reptéren négyezer fel- és leszállást hajtottak végre tavaly, és tizenhatezer utas fordult meg ez idő alatt. Ezzel ugyan nem a legnagyobb „kis” reptér az országban, ám fekvése, a régió pezsgő gazdasági élete és a közlekedési infrastruktúra miatt a befektetők mégis a győri térséget választották. Az is szerepet játszhat a döntésben, hogy mostanra a nagyvállalatoknál a telephely kötelező feltételeként tartják számon a reptereket. Az Audi például menetrend szerinti járatokat tart fenn Péren a telephelyei között. Mindemellett a fapados járatok az utasok mellett még árut is szállítanak, ez olcsóbb, mint charter teherjáratokat fenntartani. Vadász becslése szerint optimális esetben az alapinfrastruktúra jövő év vége felé kiépülhet – ez egy leszállópályát, gurulóutakat, légi irányítótornyot és egyéb kiszolgálóműszereket jelent –, és 2009- ben már leszállhatna az első Boeing vagy Airbus is Péren.
