szevasztok!
VM szép fürgedi téglái csak megerősítették a régóta érlelődő kételyeimet a B koronás téglákkal kapcsolatban. Az értelmezés, miszerint a B= Benyovszky volna, a nemrég elhúnyt Fodor Józseftől származik, és az irományában közölt téglát szerinte Gárdonyban gyártották. A kétségeim egyik része ezzel kapcsolatos: 1. az általam ismert semminemű dokumentumban,könyvekben, lexikonokban, a Neten fellelhető egyházi és világi irodalomban nincs nyoma annak, hogy Gárdonyban Benyovszky érdekeltség lett volna. 2. rengeteget gyűjtöttem a környéken (Pázmánd, Nadap, Kápolnásnyék, Baracska, Adony, Pusztaszabolcs, Zichyújfalu, Agárd, Dinnyés, Seregélyes, Szabadegyháza, Sárosd, Hantos), de még csak véletlenül sem találtam ilyen téglákat. 3. Benyovszky gróf volt, a téglán viszont nem grófi korona látható.
A kétségek másik része: A Fodor féle téglát viszont sokat találtam Lepsény, Enying, Kabókapuszta, Lajoskomárom, Balatonfőkajár és Balatonszabadi környékén. VM fürgedi képei láttán kutakodni kezdtem a Neten, és a következőket leltem Demeter Zsófia tollából:
....Az enyingi uradalom Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) egyik, a hitbizományi védettség (Batthyány-Strattmann majorátus) alá nem tartozó gazdasága volt. Általam vizsgált korszakában azonban a hitbizományiakkal (Kanizsa, Ludbreg, Inta, Németújvár, Körmend), illetve 1848-ig Érddel, 1848 után pedig Bóllyal és Sellyével együtt kezelték. Ekkor volt ugyanis utoljára egy kézben ez a hatalmas „birodalom”, hiszen a herceg agglegényként, gyermektelenül halt meg 89 évesen, így a család más-más ága örökölte az elsőszülöttségi hitbizományt, a hercegi címet (Batthyány Gusztáv), illetve az enyingi uradalmat (Batthyány Iván két leánya, gróf Draskovics Károlyné illetve herceg Montenuovo Vilmosné) (Sósskuty, Tárnok 1875, 39; Degré 1985, 18).....
....A hercegi uradalmak között az enyingi volt az egyik legnagyobb területű. Farkas Imre tiszttartó 1861. évi megfogalmazása szerint „a szép Mezőföld középpontját foglalja el”. A XIX. században az anyauradalom központja Enying lett, míg ezelőtt Mezőkomáromban működött a tiszttartóság. Az uradalom három megye határán feküdt: a Veszprém megyei részen Enying, Mezőkomárom Lajoskomárom, Hodos, Tisztavíz és Szentmihályfa-puszta,Somogyban Faluhídvég, Város¬hídvég, Oroszi, Rebecz és Pél, Tolnában pedig Felsőnyék, Horhi, Potol, Fürged, Kollát és Szálka tartozott hozzá. 1830-56 között a Fejér megyéhez tartozó dinnyési pusztát is bérelték. ... A fentiek alapján azt gondolomVM téglái és a környéken talált téglák is Batthyány herceg uradalmában készültek, a B jelűek is, és a M koronásak is.
Ez utóbbiak nagyon különböznek a bólyi Montenuovo uradalom tégláitól. A B természetesen
Batthyány- t takar, és a háromosztatú korona is stimmel.
Van mégegy tanulsága a történetnek: A Fodor író úr által felhozott "anekdota" a fogadásról, meg a hordó sör tétről erősen megkérdőjelezhető, egész egyszerően hazugság. Ismét bebizonyosodott, hogy a grafománia, ha gátlástalan ostobasággal párosul, úgy akkor sem eredményez "tudományos" értékű könyvet, még akkor sem, ha deklarálja a szerző, hogy "a közművelődési célt szolgálja"
