"Alcím: Saját kabátjával töröltették föl a vért az áldozattal a rendőrök a fogda padlójáról a verés után"

Erről eszembe jutott valami.

Kedves orvos ismerősöm egyszer elmagyarázta, mit tesznek a mentősök az épp hányni készülő emberkével: a fejére húzzák az inge nyakát, miközben az ing alja természetesen a nadrágban marad.
Ettől természetesen a figura nem tudja összehányni a mentőt, helyette a saját ruházatát hányja tele (fasza, mi?).
Ez egyfelől praktikus, és olcsó (mivel egy mentőautó alkalmi sterilizálása nem kis pénz, valamint az az autó természetszerűleg ilyenkor óhatatlanul kiesik a szolgálatból a takarítás idejére), másfelől ugye hát emberileg roppant megalázó.

Nnomost, eme gyakorlat ellen valszeg azért nem emelt szót még senki, mert az ilyen "behányósok" az esetek elsöprő többségében többnyire részeg emberek, akik a közfelfogás szerint úgymond "megérdemlik a sorsukat". (Épp úgy, mint az orrbavert előállított randalírozó.)

Nos, szerintem nem érdemlik meg sem az összehányatást, sem pedig az ilyenkor standardként előjövő "liberális gyógymódot", miszerint hányjanak/vérezzenek nyugodtan, ellenberger állják a sterilizálási/takarítási számlát.
Épp úgy, ahogyan nem a vérző emberke dolga/költsége a fogdatakarítás sem, hanem a gépezeté, amely őt az adott pillanatban a gondjaiba veszi. Szándéktalan károkozásért ugyanis az aktuell "főnök" (rendőrség/mentősök) a felelősek, nem pedig azok, akik valamilyen okból átmenetileg fullosan(!) a gondjaikra bízódtak.
Az a helyzet meg már gyakorlatilag gusztustalan, ha a kárt eleve a gépezet okozza (a röndér beveri az illető ormányát, vagy a szeszre beadott ellenanyag hánytatja meg a delikvenst), és úgy követeli a helyreállítást.

Mégegyszer leszögezném: ez kizárólag nem szándékos károkozásra érvényes, nem a direkt rongálásra (priccset felgyújtók, falvésők és egyebek fizessenek, mint a gép).