Akkor itt az én magyar verzióm:

Andrei Griazev: “Remélem Tarasova nem hagy el”

Vele soha sem unatkozol. Ez volt az első dolog, ami eszembe jutott a 20 éves Andrei Griazev szabadprogramja után. És nem először. Ahányszor bemutatta a programjait felnőtt versenyen az edzői először Tatiana Tarasova, utána Elena Vodorezova, hol melegség öntötte el, hol a hideg rázta őket. „Szeretni mint egy Királynőt. Elveszíteni, mint egy milliót!” Ez a szibériai fiú karaktere. Korcsolyázni egy fantasztikus rövid programot és utána egy borzasztó szabadprogramot? Ez megtörtént. Oda-vissza.

Ebben a szezonban Griazev az orosz nemzeti bajnokságon elért 9. helyével vesztette el a lehetőséget, hogy a 2. számú orosz versenyzőként indulhasson az Olimpiai Játékokon. Csodának számított, mikor bekerült a Világbajnokságra induló csapat tagjai közé. Azonban az emberek azt kérdezték, az első két programja után: „Rendben, de miért?”. És hirtelen egy nagyszerű szabadprogamot mutatott be, csodás ugrásokkal. Micsoda változás!

Az orosz bajnokságban Griazev programja után, mikor saját maga árnyékát mutatta és elbújt mögé, Tarasova azt mondta: „Nem tudom, hogy mit csináljak. Andrei képes meglepően jól korcsolyázni. De ennek megvalósításához nagyon kell őt provokálni, hogy valami miatt valóban mérges legyen. És nem tudod elképzelni, hogy milyen nehéz egy láthatatlan emberrel harcolni. Andrei egy nagyon kedves, őszinte és tiszta fiú. Érzékeny, azonban hozzászokott, hogy a félelmeit magában tartsa. Talán ez az oka, hogy nagy nyomás alatt nem tud parancsolni a félelmeinek.”

Elmondanád, hogy mi történt veled Calgary-ban?

Talán uraltam a versenyt. Az orosz bajnokság után leginkább nem csináltam semmit. Hazamentem Permbe. Azt gondoltam, hogy soha többé nem fogok korcsolyázni. Jól felkészültem ahhoz, hogy a csapatba kerüljek. Soha nem történt velem még ilyen, hogy egy hét kemény edzés után, ahol szabályosan lefutottam a kűrömet, nem csináltam egyetlen hibát sem. Megugrottam a négyfordulatosokat és egyszerű kombinációkat és minden rendben ment. Ezt szerettem volna megmutatni a nemzeti bajnokságon, amire teljesen kiégtem. A rövid programomat elrontottam és ettől kezdve minden rosszabb lett.

Magadtól jöttél vissza Moszkvába?

Elena Germanova (Vodorezova) hívott fel és mondta, hogy el kell kezdenünk dolgozni. Egy sikertelen szezon után nem áll meg az élet. Ekkor kezdtem el pótolni az elmaradt edzéseimet. Ez az Európa Bajnokság után volt, amit tévén néztem, mert egy kicsit tovább kellett otthon maradnom, mert egy új jégcsarnok nyílt, ahol ott kellett lennem, és ezután jöttem vissza. Két hét múlva újra elkezdtem korcsolyázni, csak az egyszerűbb ugrásokkal kezdtem, miután visszatértem a szokásos életmódomhoz. Vodorezova mondta, hogy lenne egy kis esélyem arra, hogy bekerüljek a Vébé csapatba, de őszintén nem hittem benne, hogy ez sikerülni fog. Nem hagyhattam, hogy ezek a gondolatok mindent leromboljanak bennem. Az Olimpiai Játékokat tévén néztem és azt gondoltam, hogy én is ott lehettem volna.
Másfelől, talán jó volt, hogy sok időm volt pihenni. A hátam rendbe jött újra, nem emlékszem mikor történt ilyen utoljára azóta, hogy négyfordulatosokat ugrom. Még az ősszel komoly gondok voltak vele. Azonban kihagyott edzések meglátszottak a teljesítményemen: Mikor Calgaryba érkeztem, észrevettem, hogy az ugrásaim némileg bizonytalanok.
Igazán, azonban a kvalifikáció volt az, ami erősen fájt. Tudtam, hogy problémáim lesznek a négyfordulatossal, vagy két lábra érkezem, vagy valami más gond lesz a landolással, de soha nem gondoltam, hogy olyan keményen esek majd el. Ez az őrületbe kergetett.

Az edződ felajánlotta neked, hogy kihagyhatod a négyfordulatost a rövid programodból?

Micsoda? Ebben a csoportban mindenből a maximumot kellett nyújtanom. Ezért négyfordulatosnak mindenképp benne kellett lennie a rövid programban. E nélkül nem versenyezhetnék a következő szezonban.

Ehhez az ugráshoz sok erőre van szükséged?

Nekem ez sokkal könnyebb mint a tripla lutz. Lélektanilag ez ugyanolyan nehéz, mint minden első ugrás egy programban és nagy hatással van a program további részére. Ezért nagy nyomás nehezedik rád akkor.

Mit éreztél a szabadprogramod előtt?

Nincs veszteni valóm. Mérges voltam magamra és meg akartam mutatni, hogy képes vagyok valamire.

Kinek akartad megmutatni? Tarasovának? Vodorezovának?

Mindenkinek!

Mennyire volt könnyű az edző váltás?

Nem volt túl könnyű. Mikor Tarasova lassan befejezte az edzősködést és Vodorezova többet foglalkozott Lena Gedevanishvili, vele ment a versenyekre, hirtelen észrevettem, hogy teljesen egyedül vagyok. Nem volt senki, akivel beszéljek. Sokat gondoltam Tarasováról, hogy talán nem volt elégedett velem, mint sportolóval és, hogy ez az oka, amiért nem jött többet a jégcsarnokba. Nem értem el nagy eredményeket. Régóta ezek a gondolatok foglalkoztattak. Csak akkor jöttem rá, hogy milyen szerencsés lehet az a korcsolyázó, akinek az edzője csak vele foglalkozik.

Együtt tervezitek elkészíteni a programjaidat a következő idényre?

Valószínűleg egy új programmal készülünk, egy új röviddel. Nincs semmi ok rá, hogy új szabadot is csináljunk. A szabadprogram, amire korcsolyázok, nehezebb, mint amit bárki látott. Igazán remélem, hogy Tarasova nem fog csalódni bennem.