Kedves Tibor!

Köszi szépen mindkét anyagot. Mivel én nem láttam a madarat, amelyik a kertekbe is beszállt, így nem tudom, melyik lehetett, de valóban, én erre e két madárra tippelek.

A táj, ahol élek, kísértetiesen hasonlít arra, amit a túzokos képen látni. Nálunk a kert mögött egy hatalmas rét, patak, és azon átkelve egy tó található. Gémet már sokszor láttam erre, de rengeteg más madarat is. Gyakran van alkalmam megfigyelni olyan élőlényeket, amelyek feladják a leckét. Néhágy éve pl. egy feltűnően színes, és gyönyörű énekhangú madárpár jelent meg a fűzfán. Máig sem tudom, mik lehetettek...

Az általad mutatott sashoz hasonló is gyakran portyázik felénk. Még a barátnőm kertjében is feltűnt, aki aggódni is kezdett, nehogy elragadja a törpemalacot. (bár erre szerintem nem sok esély lett volna, mert a törpemalac is kb. 16 kg.)

Évek óta élvezettel figyeljük meg a gólyák hazajöttét. Csodálatos állatok. Fel ís jegyeztem néhányszor, hogy mikor érkeztek. Nagy csapatpa verődve, együtt jönnek, majd a kertünk mögötti réten leszállnak, és ott töltenek 1-2 napot. (bevárják a későn érkezőket) Majd egyszerre felszállnak, és kőröznek a levegőben, végül pedig külön válnak, és mindenki megy a saját fészkelőhelye felé. A múlt évben is három kis gólyát nevelt az itteni szülőpár. Egyik évben én menekítettem ki az egyik fiókát, aki röpgyakorlata közben a szomszéd kertbe pottyant. Szerencsére a szomszéd néni épp kinnt kapált, és így idejében közbeavatkozott, mert a kutyák már épp rávetődtek volna. Ő elzavarta, és gyorsan rádobott a madárra egy pulóvert. Ennek segítségével könnyen felnyaláboltuk a földről, és kivittem a rétre, ami felett kétségbeesetten kőrözött a szülőpár. Keresték a fiukat. Amikor kiértünk, először letettem a fűbe, de nem moccant. Aggódtam, hogy talán úgy megütötte magát, hogy baja esett. Ekkor ismét felemeltem, és a lábait a tenyeremre helyeztem. Amint megérezte, hogy szilárd "talajon" áll, egyből rúgótt egyet, és elröppent. Öröm volt nézni őket, ahogy boldogan keringtek, újból együtt.