A vasútból származó bevétel nincs benne a gázolaj jövedéki adóadatában, mert visszaigényelheti a jövedéki adót, így a nettó befizetése nulla körül van (szóval 0-ként van benne).

Az egyéb üzemanyag jövedéki adó nagy része kerozin, mondtam volna ha kapásból kellett volna, de nem, mert autógáz, tehát ennek a nagy részét is az autósok fizetik.

A kerozin nem az üzemanyagoknál, hanem a kőolajtermékeknél van és a jövedéki adóbevétel kerozinból csak százmilliós nagyságrendű. érdekes...

 

Valóban nehézkes ilyen mérleget készíteni, mert igencsak szubjektív.

Ebben az esetben ez a problémák nagy része (időnyereségre, időveszteség, a környezeti terhelés, ...) ki lett kerülve, mivel egy viszonylag jól körlhatárolható terület, az államháztartás tényleges bevétel és költségadatai lettek összesítve.

 

A korlátok is innen adódnak. Az állam költsége nem mindig a társadalom költsége és a társadalmi szintű költségeket sem mindig az állam fizeti meg, inkább egyre ritkábban...

Amikor pedig az állam beszedi az adót a társadalomtól, akkor pedig igencsak különböznek az állami és a társadalmi érdekek. Szóval az állam közlekedés mérlege nem az én mérlegem (ill. társadalom mérlege). Nagyon nem.

 

Azért tettem most mégis ki ilyen adatokat, mert az volt a téma, hogy az állam mennyivel szed be többet az autósoktól (itt: közúti közlekedésből), mint az a közvetlen, rezsi, externális költségeken, fejlesztési igények, stb ... költségein túl indokolt. Erre pedig nagyjából ez a válasz.