Törölt nick Creative Commons License 2007.01.15 0 0 52
Az a bizonyos "egy része" jelentette a túlnyomó többséget, mivel jó egy hónappal később Ferdinándot Pozsonyban két tucatnyi, a császári katonaság által megszállt területről származó követ választotta meg. :)

Ez nem demokrácia, itt nem a túlnyomó többség dönt. Már akkor probléma volt, hogy melyik királlyá választás volt jogilag "tiszta". Egyébiránt pedig a horvátoknak úgyis teljesen mindegy volt, hogy a magyar rendek kit (v. kiket) választanak meg, ha ők úgyis önállóan döntenek.

Hozzátehetjük, de az - a fentiek ismeretében - "humorba csomagolja" a történetet.

Miért is? A szabad magyar királyválasztás joga elviekben nem vonatkozott, nem is vonatkozhatott a horvát területekre. Alkotmányjogi szempontból ráadásul az 1505-ös rákosi végzés, amit a király nem is jegyzett ellen, 1506-ban érvényét is veszítette. Bár 1526-ban újból elővették...

Werbőczy Tripartitumának aztán végképpen semmi közjogi érvénye nem volt, a jogrend részét sem képezte soha.

Az 1574. XVIII. tc. a törvénykezéssel kapcsolatban nem ír elő semmit. Bírósági gyakorlatra igen.