eMM!

Bár számtalan telefonbeszélgetésünk során általában egyetértettünk , de most szeretnélek pontosítani:

A Gould által leírtakkal egyetértve az orvosi munka maximálisan teljesítményorientált, vagyis önmagában a páciens halála nem minősíti azt. Ez nem szerecsenmosdatás, ez tény. Ha megfelelő diagnózis (szükséges laborvizsgálatok, stb) hiányában kezdjük el a kezelést, vagy ha rossz kezelést választunk, akkor természetesen mi is elítélhetőek vagyunk, de a páciens halála nem jelent semmit. Nekem évekkel ezelőtt volt egy esetem, amikor egy meleg nyári napon behoztak egy véglegesen kiszáradt, sokkos állapotban levő macskát. Én azonnal infúzióra tettem, de amint beleszúrtam a vénájába a tűt, az állat egy utolsó "drámai" sóhaj mellett elpusztult. A szomszédoktól a mai napig hallom, hogy ha szóba kerül a nevem, a gazdi fennhangon hangoztatja, hogy én "megöltem" a kedvencét. Arról, hogy előtte vagy egy hétig nézte a szerencsétlen kisállatot, hogy folyamatosan hasmenése van és hány, na arról sosem esik szó.

A megfelelő kiegészítő vizsgálatok kérdése sem könnyű ügy. Én nagy híve vagyok ezeknek, ezért minden olyan esetben, amikor kétségem van a diagnózist illetően, felajánlom a laborvizsgálatokat, illetve az ultrahang lehetőségét is. Mivel ezek akár meg is háromszorozhatják a vizsgálatok árát (egy "sima" kezelés 3-4 ezer forint, laborral+UH-val ez elérheti akár a 15 ezret is), a legtöbb gazdi azt az opciót választja, hogy majd akkor visszatérünk rá, ha nem javul a beteg állapota. Pedig a mi rendelőnk Buda "gazdag" részén van, de még itt is csak 10-20%-ban vállalják már az első vizsgálat során a teljes költséget. Persze, ha az állatorvos ezeket a lehetőségeket meg sem említi, akkor szakmai hibát vét.

Zsolt