gligeti Creative Commons License 2007.01.02 0 0 12

 Kedves Ádám!

 

 Elbeszélünk egymás mellett. Valami nem attól tudományos, hogy a célja jogosságát valahogy le lehet vezetni tudományosan, hanem ennek a célnak az elérésében használt módszereitől. Te meg még mindig azt bizonygatod, hogy a nyelvművelő célja "nem helyes", és ezért tudománytalan a nyelvművelés. Szerintem pedig a cél "jósága", vagy "tudományossága" meg semmilyen alkalmazott tudomány esetén nem értelmezhető.

 

Lefordítom az egyik bekezdésedet, hátha segít megvilágítani az álláspontomat. (behelyettesítek egy másik alkalmazott tudományt)

 

... hogy a magyar társadalmi megítélésben a nyelvművelés számít tudománynak, holott nem az.

 

A myelv lexikai állománya bővülésnek szabályozása  szerintem áltudományos feladat. A nyelvnk megvnnak az immanens eszközei a lexika alakítására, másképp foglmazva, a nyelv mefelelő eszközöket szolgátat arra, hogy a keletkező új fogalmak megfelelő nevet kapjanak. Ebe nem érdemes beleavtkozni, és - mint állítottam - ezek a beavatkozások a reformkori nyelvújítást követően a megújítandó szótár meghatározása tekinthető tudományos eredménynek, a szóötlés már nem.

 

 a magyar társadalmi megítélésben az orvoslás számít tudománynak, holott nem az.

 

 A betegségek leküzdése szerintem áltudományos feladat. A szervezetnek megvannak az immanens eszközei a betegségek leküzdésére, másképp foglamazva a szervezet megfelelő eszköztárral rendelkezik, hogy a felmerülő betegségeket legyőzze. Ebbe nem érdemes beleavatkozni, és -- mint állítottam -- (itt valamit kivághattál, értelmetlen rész jön) a betegségek és az immunrendszer leírása tekinthető tudományos eredménynek, a gyógyítás már nem.

 

 Előre néhány válasz a várható érveidre: de igen, nyelvek is halnak ki, vagy vesztik el egyfajta sajátságukat és másmilyenre cserélik, és ez csupán az axiomatikus "cél" kérdése, miszerint ez kívánatos-e, vagy nem. Egy evolucionista szerint nem feltétlenül baj, ha egy faj kihal (vagy öröklött betegségben valaki meghal), csak ma ez nem komilfó célként (v.ö. társadalmi legitimáció). Igen, az elméleti tudósnak nincs más feladata, mint ezt megfigyelni, és leírni, de ha a közgondolkodás azt tartja, hogy hasznos dolog az emberek életét hosszabbítani, vagy fajokat megmenteni, a nyelvek valamilyen axiomatikus szempont szerinti sajátságait megtartani, akkor lelke rajta, hozzon létre erre egy alkalmazott tudományt. Ha meg nem komilfó, mint ma a nyevművelés, mint cél, akkor ne. De ne próbáljuk szaktudományos érvekkel alátámasztani a társadalmi elvárásokat, mert épp az az érvelés lesz áltudományos.

 

 

 - g

Előzmény: Kis Ádám (9)