Marcus Aurelius Creative Commons License 2007.01.02 0 0 500
Hatalmas finálé volt. Taylor egyszerűen túl jól kezdett. Amikor nem érzett ellenállást - Barneveld láthatóan mutatta is, mennyire nem megy neki - visszaesett. A gond az volt, hogy Barney egy varázsütésre, hirtelen és óriásit javult. Taylort ez egy kicsit lebénította, el is vesztette rögtön az egyik "break"-es szettjét, és onnantól már csak nyögvenyelősen tartotta a megmaradt előnyt. Vért izzadt a félelmetes holland ellen, de nem tudott oda visszajutni, ahonnan elindult (talán 112 volt az első szett átlaga?). Volt egy szakasz, amikor egész elképesztő volt a színvonal (az egyenlítés környékén), ami pillanatok alatt átfordult lélektani drámákba, és ezeket a hullámzásokat jól lehetett érezni a levegőben.

A végén már Barney diktálta a tempót, de hihetetlen, hogy megremegett a keze a végén. De nem a legvégén... Micsoda forgatókönyve volt ennek a finálénak! Ahogy Taylor sokkolt az elején a narancssárga ruhájával, azt tanítani kéne! :) Na persze azt sem ártana eltanulni, hogy dobjon az ember ilyen szituációkban 21 db 180-at, mint a (valódi) holland...