A két Barátnő!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két hajadon. Zsuzsa és Kriszta. Ismeretségük munkahelyükről származik. Jó ideje már együtt dolgoztak egy irodában. Eleinte csak az ebédszünetet töltötték együtt, ami nagyon jó alkalom volt a csevegésre.

Az idő múlásával kevésnek tartották az ebédszünet alatt eltöltött időt, ezért közös programokat is szerveztek maguknak, színház, mozi, kirándulás stb.

A két lány sok mindenben megértette egymást, baráti kapcsolatuk egyre gyümölcsözőbb lett. Az egyik ebédszünetben kitervelték, hogy pénteken csapnak egy görbe estét. Nyolc órakor randevúznak az Opera előtt, és együtt vetik bele magukat az éjszakába.  

Eljött a tervezett nap. A megbeszélt időben és helyen találkoztak is.

Közös megegyezéssel a Lady-o mellett döntöttek. Akkoriban ez egy nagyon felkapott lokál volt. Élőzene, meg miegymás.

Kb. öt perc alatt meg is érkeztek a nevezet mulatóba. Már kívülről lehetett hallani, hogy belül nagy a buli. Ez kellet a mi lányainknak, dáridó. Az este vidáman telt, sokat nevettek, táncoltak és incselkedtek a fiúkkal.

Persze a koktélok is sokat segítettek a hangulat emelésében. Talán egy kicsit szalonspiccesek is voltak. Hm. A fiatalság jól tudja magát érezni.

Éjféltájban úgy döntöttek, jó lenne már haza menni. Elfáradtak a sok mulatságtól. Rendezték számlájukat, és a kijárat felé vették az utat. Mikor kiléptek a mulató ajtaján, barátságtalan idő fogadta őket, havazott, fújt a szél stb.

- Szűz anyám! Hogyan jutok én most haza?! - Kiáltott fel, Zsuzsa. Másrészről nem is volt kedve utazgatni. Álmosan, fáradtan, "meggyötörten". Ilyen időben Isten tudja mikor ér haza, ha egyáltalán haza ér a havazás miatt. ( Hozzá kell tennem, Zsuzsa kb. 10 km.-re lakott, egy városszéli faluban. ) 

Egy fantasztikus ötlete támadt! Megkérdezte Krisztit, hogy nála aludhat e.

Krisztit váratlanul érte a kérés. Hirtelen nem is tudott mit válaszolni. Végigfutott fejében titka, amit nem szeretet volna, ha kiderülne. Pontosabban, Ő még bepisil éjszaka, és pelenkában alszik.

" Na most mi lesz? " Gondolkodott el rajta.

" Nem utasíthatom el a legjobb barátnőm kérését."

Zavartan és hebegve igent mondott. Taxit rendeltek és haza fuvaroztatták magukat. Útközben Kriszti állandóan azon tépelődött, hogy hogyan tusolja el a dolgot.

"Megvan! Majd éjszaka sűrűn felkelek pisilni, és nem lesz baj. "

Ezen tervén megnyugodva, figyelmét a szálingózó hópelyhekre irányította. Révületét a taxi fékező csúszkálása törte meg, ami megállt a ház előtt. Megérkeztek. Zsuzsa rendezte a számlát, és a lakásba siettek.

Kellemes meleg otthon fogadta őket. Mindketten lerogytak a kanapéra. Borzasztó fáradtak és kimerültek voltak. Kriszti még is felpattant és gyorsan megvette Zsuzsa ágyát is. Mindketten aludni tértek. Még egy-két szót váltottak az est mulatságos jeleneteiről, és az álom csendes mezejére léptek. Kriszti félálomban programozgatta magát.

" Fel ..kell ..majd ..kel.nem pisil…." A mondatot már nem tudta befejezni Mély szuszogásba kezdett.

Másnap, Zsuzsa ébredt fel először. Hatalmasat nyújtózott, és az órára tekintett, 10-óra, ketyegte a vekker.

- Hű a mindenit! Jól elaludtunk. Felébresztem Krisztit is. -

Az ágyához lépett. De mielőtt ébresztőt fújt volna, észrevette, hogy a lepedő széle mintha nedves lenne. Közelebb lépet Kriszti ágyához, és jobban szemügyre vette a dolgot.

"bepisilt ez a drága lányka, imádom a pisis punciját"

Még be sem fejezhette gondolatát, Kriszti hirtelen felébredt. Magához térve érezte, hogy lepedője pisitől úszik. " Kútba ugrott a terv, amit az éjjel kitaláltam a taxiban. Nagyon mélyen aludtam és nem keltem fel éjszaka pisilni, ups."

A dolog egyértelmű volt. Kriszti arca lángokban borult, nagyon szégyellte magát. "Most mi lesz?" Döbben rá.

A zavart pillanatot, Zsuzsa vigasztalása törte meg.

Nem kell szégyenkezned, előfordult már velem is ilyesmi. Nem mondom el senkinek, hogy bepisiltél, ebben biztos lehetsz.

Menj nyugodtan fürödni, addig én rendbe hozom az ágyadat. -

Kriszti elvörösödve kibújt a paplan alól, és gyorsan a fürdőszobába sietett.

Zuhanyzás közben csak egyre tudott gondolni. " Mi lesz ebből? "

Nyugtatgatta magát.

" Zsuzsa biztosan nem fogja senkinek elmondani.

Hisz Ő, a legjobb barátnőm! "

A tisztálkodás végeztével a szobába ment és felöltözött. Zsuzsa addig a konyhában tüsténkedett a reggeli készítésével. Főtt a tea, pirult a kenyér és pillanatok alatt ínycsiklandozó terülj asztalkámat varázsolt.

- Kész a reggeli! - Hangzott a konyhából. Asztalhoz ültek, és szótlanul eszegettek.

Zsuzsa, megelégelve a csöndet, megszólalt.

- Nézd Kriszta, ne szégyenkezz előttem a kis balesett miatt. Az ég adta világon nem történt semmi különös. Előfordult ez már mással is. Ígérem, nem mondom el senkinek, bennem megbízhatsz. Ne legyen köztünk emiatt szorongás. - És közben megcirógatta barátnője arcát.

Kriszta fellélegzett Zsuzsa szavai hallatán.

- Köszönöm a megértésedet, megbízom benned. Te vagy a legjobb barátnőm! -

Reggeli után, Zsuzsa megköszönte a vendéglátást, összeszedte magát, és hazafele indult. Kriszta lekísérte a kapuig. Az utcára lépve hökkentek meg, az eléjük terülő látványtól. Derékig érő hó mindenütt. Elakadt járművek az úttesten, bukdácsoló járókelők a járdán. A házmester az égieket szidva takarította a kapubejárót.

Totál káosz. - Azt hiszem, Én nem igen jutok haza. - Mondta Zsuzsa, Krisztára pillantva.

- Hát!? - Tanácstalan tekintettel néztek egymásra.

- Nos, most mi legyen? -

- Természetesen maradj itt. -

- Köszi. - Mondta Zsuzsa.

- Még van a egy elintéznivalóm, ebédre itthon leszek. -

- Ok, addig én készítek ebédet. - Ezzel elbúcsúztak egymástól.

A délelőtt hamar elszalad. Csengetnek. Kriszta ajtót nyit és beengedi barátnőjét, aki kezében egy kis csomaggal érkezett vissza.

- Vásároltál valamit? - Kérdezte Kriszti.

- Nem, semmi különös, egy ismerősömtől kellet valamit elhoznom. -

A zseniális ebéd után, szunyókálni mentek. Az éjszaka mulatságai még egy kis pihenést igényeltek.

Mikor felébredtek délutáni álmukból, Kriszti érezte, hogy egy kicsit megint bepisilt. Mivel most előbb ébredt Zsuzsánál, igyekezett mindent elrendezni, hogy ne kelljen ismételten szabadkoznia.

Természetesen Zsuzsa észlelte a dolgot, de nem szólt semmit.

A délután hátralévő részét, sétával töltötték el. Lehetett már úgy fél nyolc mikor visszafele indultak. Hazafelé Kriszti sürgette a tempót, mert nagyon pisilnie kellett.

A lépcsőházban jártak, mikor Kriszti hirtelen megállt, és kezével lábai közé kapott. De hiába.

Ez már nem segített rajta. Elkezdett pisilni. Nadrágján a vizeletfolt egyre csak nőtt. A pisi patakkén csurgott végig nadrágja szárain. Mikor az utolsó vizeletcsepp is elhagyta hólyagját, lesütött tekintettel, és könnyező szemmel hüppögte.

- Nem tudtam tovább tartani. -

Zsuzsa kinyitotta a bejárati ajtót, és Krisztit a lakásba kísérte. Az előszobában magához ölelte és vigasztalni kezdte.

- Nem kell szégyenkezned előttem, mert megint bepisiltél, megértem a helyzetedet, hasonló esetben Én is bepisiltem volna. - Ebben a pillanatban csurgás hallatszott. Kriszti felkapta a fejét és Zsuzsára nézett. Zsuzsa nadrágjából zuhogott az aranyeső.

- Úgy látszik Én is bepisiltem. - Ezen aztán jót kacagtak.

- Fel a fejjel, meglátod találunk valamilyen megoldást a problémánkra. -

Kriszti egy pillanatra meghökkent e szavak hallatán. " mire gondolt Zsuzsa a valamilyen megoldásra? Na mindegy." Levetkőztek, és fürödni mentek. Először Zsuzsa, utána Kriszta.

Kriszti egy kicsit elidőzött a fürdőszobába, kb. 20-perc múlva készült el.

Bement a szobába, és azonnal észrevette, hogy az ágyon szétterítet gumilepető, rajta nadrágpelenka, és gumibugyi van.

Nem hitt a szemének." Talán rosszul látok? " Egy pillanatra földbegyökerezett a lába.

Zsuzsa az ágyon ült mosolyogva.

- Most mit csodálkozol? Szerintem ez lesz a legjobb megoldás a bepisilésedre. Ne bámulj, gyere ide, és bepelenkázlak. -

Kriszti megtorpant, nem is tudta, hogy mitévő legyen. Tétovázott. Habár számára nem volt újdonság a pelenka. Most már értette, mire gondolt Zsuzsa a valamilyen megoldásra.

- De, izé, hát. - Hebegte. Egy kicsit elszégyellte magát.

- Ne aggódj, utána Engem is bepelenkázhatsz. -

Kriszti most már végkép nem értett semmit.

- Mi az, hogy…, talán Te is pelenkában akarsz lenni? -

- Igen. -

- Ez hihetetlen! -

Kriszti még mindig nem hitt a jelenet valódiságában.

Akkor eszmélt fel, mikor barátnője elkezdte vetkőzetni. Lesegítette fürdőköpenyét, hálóingjét és végül a bugyiját. Utána az ágyon lévő pelenkára tessékelte.

Kriszti mag alkudva a helyzettel, átadta magát az eseményeknek. Ráfeküdt a kikésztett pelenkára.

Zsuzsa krémet vett elő, abból a különös csomagból, amit délben magával hozott. Belenyúl ujjaival a tégelybe, és különös gondossággal bekrémezte Kriszti domborodó punciját.

Krisztin végigfutott a hideg. Testén apró libabőrök jelentek meg a kellem érzéstől. A fellegekben érezte magát.

Zsuzsa, a művelet végeztével, gyakorlott mozdulatokkal rásimította Krisztire a nadrágpelenkát.

- Ezzel készen lennénk, most vedd fel a gumibugyit is. -

Kriszti előretartotta lábait, hogy barátnője ráadhassa a gumibugyit. Mikor a gumibugyi is a helyén volt, Zsuzsa kezével erőteljesebben megsimogatta Kriszti pelenkás punciját.

Krisztán ekkor ismételten végigfutott a hideg, jólesett neki ez a nem mindennapi érintés.

- Rendben, most már teljesen készen vagyunk. - Jelentette ki Zsuzsa. -

- Állj fel, és mutasd magad. -

Kriszti felállt és körbefordult.

- Nagyon helyesen nézel ki bepelenkázva. Akkor most Én következem. -

Levetkőzött, és egy újabb nadrágpelenkát vett elő a csomagból.

Széthajtogatta az ágyon, és ráfeküdt.

Kriszti akcióba lépett.