Árvai Emil: FENT ÉS LENT

 

Kincses napkeletről mágusok és bölcsek

királyfi-nézőbe Júdeába jönnek.

Fent a fővárosban mit se tudnak róla;

Betlehembe mennek ős-próféta-szóra.

 

Megtelik a kis hely vendégfogadója,

dörzsölheti markát boldog fogadósa.

Sok külföldi vendég arannyal is penget;

csillagászok talán? égre gyakran lesnek!...

 

Egy szegény ácsmester, Názáretből jövet,

benn a panzióban nem talál már helyet;

pedig menyasszonya gyermeket vár éppen.

 

Krízis-helyzetben most hajléktalan-szálló

kinn a faluvégen egy csöndes istálló.

Gyermek lenn a szalmán; csillag fenn az égen.