Hajnal Fénye ragyog az égen

Jótékony harmata áztatja a földet

Zsenge levél pattan, virág bimbója félénken keresi meleget

Fényre hajlik, fényt szomjazza, éltető vizet

Emeli fejét, napba néz, kinyílik

Színét adja, illatát adja, magát adja

S ha kér, kéri, szakíts le

Már ő adja szépségét, nap tündöklését, szelíd fényét, szelídségét

Virág mellett virág

Tükör mellett tükör

Kő megroppan

Sár kiszárad, nagy nyögéssel lepereg

S előbújik félő bimbó, előbújik reggel illatára, rá cseppenő harmatára

Szeretet