Törölt nick Creative Commons License 2006.12.15 0 0 14020
Martin Vasquez barátom, teljesen egyetértek és mintha tökélyre fogalmaztad volna, amit 96-ban én is éreztem. Május 7.-én rohanás be a győri musicdome-ba (a frissen nyomott cure poloban) és beraktam a boltban a wms-et, a want úgy szólt ahogy kell, node a többi nehezen állt össze.

(emlékszem, csak egy képet láttam akkoriban az új felállásról-ezt is nyomtattam a pólóra-s nem tudtam, h ki lehet a tejfölös szájú (JC):..a nyakába is varrtam akkoriban a gyengébb lemezt)

 

Kedves Birdmadboy, nemcsak neked álom h visszatérjen Lol, hanem egy gyönyörű, Erdélyről elszármazott magyar-osztrák lánynak is, Agnes-nek. Ő is szeretné az igazi porno-s felállást visszakapni.

Erre jelenleg nem látok túl sok esélyt. Igaz ugyan h a legmelósabb munkák egyike Cure dobosnak lenni, de lenne jelentkező dögivel. Jason rettenetes sokat fejlődött, mégis nem látom benne Boris-t, vagy rosszul közelítem meg az ügyet? Boris épp improvizatív személyisége miatt jött a Cure-ba (és talán ennek a tulajdonságának köszönhetően ment el?)

 

Jason  –és erre talán Eruc tudna valamivel bővebbet mondani- személyiségében talán nem tud behatolni a Robert-Simon duóba, ami lehet h Porl-lel már trió.  Kétségesnek látom van-e valamibe is beleszólása.

 

Aristocat-Bunyós Pityut elképzeltem Simon Jonathan Gallup mellett, és kissé fénytörősre sikeredett a dolog. Ezért maradjunk annyiban, mindkettőnek megvan a maga rétege, és ha kenyértörésre kerül sor, akkor Simon húz be egy nagyot Pityukánknak. Aki kicsit Pityu, kicsit magyar de a mienkJ

Egyébiránt a this twililight garden-t is tartalmazó high single a cure egyik csúcsa, ott van a zenetörténelem 3 legjobb single-je között (nálam).

-és mekkora öröm volt bakeliten hallgatni először. (bár GER nyomás)

Ma 4x néztem meg Robertéket a the kiss-szel a 2005 dvd-ről, teljesen ledöbbentett (meg azt a pár embert aki élőben nézte).

 

 

A Japanese whispers egy óriási kísérletezés volt Robert-től. Lehet, hogy ez volt az ő túlélőcsomagja akkoriban. A la ment ott van nálam a nagyok között, a csak egy kisz is örök. A Let’s go to bed 12”-es verziója tökéletes. A walk és a lovecats pedig popularitásával simulékonyabbá teszi mindezt. A the upstrairs room-ra nem lehet haragudni.

 

Emlékszem, nagy élmény volt amikor először hallottam a la ment élő verzióját, a 90es prágai felvételt. Csodálatos…

 

Az albumok megismerésének sorrendje nálam:

1., wish (92. november 4.-én délelőtt  vettem meg –nálam november 4 a rendszerváltozás óta is maradt ünnep)

2.,paris (93 vége, „Nőhalnak” köszönhetően lett meg, emlékszem gombfoci tartóba hamuzva cigiztünk nála, és króm kazira vette fel nekem-soha nem szólt úgy még zene mint a figurehead…még a krómkazetta színe kék-fekete volt…istenem )

3.,show (93.12.29-én vettem meg)

 

ennyi elég volt hogy most is itt legyek…

 

 

4., mixed up, standing on a beach, kiss me-mind eredeti kazin, óriási élmény volt ez 94-ben

5.,japanese whispers ( első cure cd-m) 94 év vége

6., disintegration-94 év vége

7., pornography-top-head on the door 95

8., seventeen seconds, 95-96

9., wild mood swings

10., faith (96 vége, akkoriban nem volt könnyű megszerezni)

……………….

 

A nosztalgia…

 

 

Ui: sajnos az iwiw-en a beígért meghívó nem jött meg SimonnakL