Törölt nick Creative Commons License 2006.12.11 0 0 72286

HVG 2006/49  12.09.  142. • Társadalom • cikk

VITA A LOMBIKPROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁRÓL •

Ötről kettőre

Csak két lombikprogram árát fedezné jövőre a társadalombiztosítás az egészségügyi tárca tervei szerint. Ma átlagosan a harmadik-negyedik próbálkozás jár sikerrel.

„Nem négyet, nem hármat, hanem kettőt. És kész.” - a HVG információja szerint így jelentette be az Egészségügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője a tárca véglegesnek szánt elképzelését a lombikprogramok finanszírozásáról a Humánreprodukciós Bizottság (HB) múlt hétfői ülésén. A testület tagjait is meglepő elképzelés szerint - amelyről egyetlen szakmai szervezet véleményét sem kérték ki - jövőre az eddigi öt helyett csupán kettő in vitro fertilizáció (ivf), vagyis lombikbébiprogram (az idén átlagosan 302 ezer forintos) árát fedezné a társadalombiztosítás (tb), s a jövőben már csak a 40 évesnél fiatalabb nőknél. Újdonságként a kórházak 50 százalékos sikerdíjat kapnának, ha eredményes az első beavatkozás, s 25 százalékot, ha a második az, ami arra utal, hogy nem pusztán a takarékosság a tárcaterv oka.

Tény, hogy eddig nagyvonalú volt e téren a tb. Magyarországon a becslések szerint 150 ezer pár meddő, közülük évente átlagosan 20 ezer kér orvosi segítséget. A tb 1998 óta az addigi három helyett öt lombikprogramot áll, s tavaly összesen 6500 kezelésre 1,9 milliárd forintot fizetett ki. Ám az ivf ezzel együtt sem olcsó: a szükséges gyógyszerek - a tb-támogatás ellenére - fajtától függően 60-300 ezer forintba kerülnek.

„Európában nincs még egy hely, ahol öt beavatkozást finanszírozna az állam, az átlag egy, legfeljebb kettő” - fejtegették név nélkül az egészségügyi tárcánál. Nyilatkozni senki nem akart, mondván, nincs még végleges döntés. Annyi azonban kiderült, hogy a minisztériumban, ha nem is emlegetnek csalást, de furcsállják, hogy miközben a speciális meddőségi centrumokban - ahol másfajta orvosi ellátás nincs - jellemzően csupán a negyedik-ötödik próbálkozás sikeres, a szülészetekhez kapcsolódó centrumokban sokszor már az első vagy a második. A meddőségi centrumok elvben nyilvános sikerességi mutatói (HVG, 2006. február 18.) egyébként továbbra sem hozzáférhetők.

A kormányzati tervek ellentétesek az Országgyűlés által 2005 júniusában elfogadott, a meddőséggel kapcsolatos problémák átfogó kezelésére vonatkozó intézkedési tervről szóló határozattal. Ígérete szerint erre is figyelmezteti írásbeli választ igénylő kérdésében Molnár Lajos egészségügyi minisztert Török Zsolt MSZP-s képviselő, a tavalyi országgyűlési határozat egyik kezdeményezője. Ennek első pontja szerint a kormánynak egy éven belül ki kellett volna dolgoznia olyan javaslatokat, melyek lehetővé teszik, hogy kedvezőtlen anyagi helyzet, a szegénység ne lehessen akadálya a meddőségi kezelésben való részvételnek.

„A világ fejlett része éppen ellentétes irányba halad, szakmai megfontolások alapján a támogatott beavatkozások számának növelését szorgalmazzák” - mondta a HVG-nek Kosztolányi György, a HB elnöke. Írásban még nem kapták meg a javaslatot, így arról nincs testületi állásfoglalás, de Kosztolányi közlése szerint abban valamennyien egyetértenek, hogy nem lenne helyes döntés az ivf beavatkozások támogatását csökkenteni. A lombikprogramok révén tavaly nagyjából 1800 szülésből 2 ezer baba született, amire közel kétmilliárdot költött az egészségbiztosító, s további 1 milliárdot a meddő párok. „Ki szerint sok másfél millió forint egy élve született babára? ”- kérdezett vissza Konc János, a János-kórház meddőségi centrumának vezetője, az Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke. A sikerhez országos átlagban három-négy ivf beavatkozás szükséges - tette hozzá.

„Szégyen és gyalázat” - fakadt ki a HVG-nek Laborczy Éva, a Támogatást születendő gyermekeinkért nevű civil kezdeményezés tagja, hozzátéve, az ő megkeresésükre a tárcánál tagadták a szigorítás tervét. A lombikprogramban részt vevő civilek szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon sokan vannak az érintettek között, akik 35 év felettiek, félrekezeltek, így esetükben gyakoribb lehet, hogy minimum három kezelés szükséges. Szerintük igazságosabb rendszer lenne, ha a három ingyenes ivf mellett nagyobb támogatást kapnának a gyógyszerek. Ha viszont kettőre csökkentik a tb által finanszírozott próbálkozások számát, egy-egy nőnél az eddigi 70-75 százalék helyett csupán 40-45 százalék lesz a siker esélye.

PÁLMAI ERIKA

Előzmény: muzsa (72260)