Kedves Dubois!

Minden elismerésem és tiszteletem a tiéd. Első alkalom, hogy a hozzászólásodból azt látom, érzed, hogy mi a problémám. Végre látod, hogy egy elméletben lévő matematikai konzisztencia még nem jelenti azt, hogy a valóság működését csupán ebből megérthetnénk.

Remélem, a jövőben erre az alapra építve tudunk konstruktív vitát folytatni, és talán még rájöhetünk egy-két érdekes dologra. A Nobel-díj átvételekor majd megemlítem a nevedet, ezt megígérhetem :-))).

Hogy mennyire nem egyértelmű és világos az ügy, az is mutatja, hogy az ikerparadoxont magyarázók még ebben a topikban sem tudnak azonos álláspontot képviselni. Nagyjából a következőkkel magyarázzák azt, hogy az utazó iker marad fiatalabb:

1. a relatív sebesség
2. a gyorsulás és a visszafordulás
3. mindkettő
4. egyik sem
5. csak
6. a sebesség, a gyorsulás és a távolság

Talán jó lenne, ha legalább az elmélet támogatói kiválasztanának egyet ezek közül, mert akkor csak azzal kellene vitatkoznunk, és nem az összes lehetőséggel. Ez utóbbi ugyanis túlságosan szétforgácsolja a vitát.

Az meg különösen pikáns, hogy a klasszikus ikerparadoxonra nézve nincs kísérleti bizonyíték. Értem ezen azt, hogy gravitáció mentes körülmények között elvinni egy órát, majd visszahozni. Ha ehhez még hozzávesszük ciprián megállapítását, mely szerint a kontrakcióra sincs kísérleti bizonyíték, akkor bizony elég rosszul áll az elmélet szénája.