"ez az allapot csak ugy johetett letre, hogy a relative emelkedo ipari/varosi berek huztak a munkaerot ki a foldekrol, es ez kenyszeritette ki a produktivitas novelest a mgban"

de nem csak így jöhetett létre. mai szemmel nézed a dolgot, ami hiba. Leírtuk már, hogy eltérő úton fejlődött a holland/angol és a spanyol/olasz társadalom. az előbbiekben a nemesség önként vált kvázi tőkéssé, mivel az előjogaikat részben elvesztették, részben meg eleve lecsökkent a számuk. Spanyolországban és Dél Itáliában meg ezzel ellentétes folyamat indult el, a nagy számú nemes megerősítette a privilegizált helyzetét és ez elnyomta a városokat, illetve az ott élő polgárságot. a parasztságot röghöz igyekeztek kötni, nem volt szabad föld piac, a városi polgárság adóterhe nőtt, ami ugye nem éppen gazdaságösztönző.
az iparban dolgozni MINDIG nagyobb fizetést jelent, mint a mezőgazdaságban! ugyanis a parasztot nem fizetik, ő csak a feleslegét tudja eladni, de ez bizonytalan bevételt jelent. a munkás meg fix fizetést kap vagyis elvben a parasztnak (ha nincs földje) mindenképpen megérte a városba menni.
a mezőgazdasági forradalom topikban leírtuk már, hogy egészen addig, amíg meg nem indult, a népességszám az agrároutputtól függött. ha kevesebb kaja termett, akkor éhínség volt. Ez jól látszik abban, hogy Európa népességingadozásai köthetőek bizonyos éghajlatváltozásokhoz. Vagyis ez nagyban bekorlátozta a városi lakosság számát. ameddig az output alacsony volt, addig nem tudott a népesség nagy városokat eltartani.
Ráadásul ha a paraszt növeli a gazdálkodásának a színvonalát (=mezőgazdasági forradalom) -> nő a feleslege -> nő a bevétele -> több árut tud vásárolni. vagyis nem csak a több kaja miatt fontos, hanem fogyasztópiacként is.