vélemény Creative Commons License 2006.11.30 0 0 669

Folytatás.

 

Most jártam harmincadik alkalommal Olaszországban, elfogadhatóan beszélem a nyelvet is, de Milánó eddig kimaradt. Nem szoktam városokat hasonlítgatni-nem is lehet- de rám Róma, Firenze, Velence, sőt számos kisváros is nagyobb hatással van.

Sky-jal mentem Bergamoba- ott évekkel ezelőtt már voltam, gyönyörű- a reptérről busz ment Bresciaba, ott voltam 3 éjszakát, onnan kirándultam Cremonaba.

Brescia nagyon szép város, vasárnap délután érkeztem, a sétáló utca tele volt emberekkel, hangulatos volt. Elsősorban azért mentem Bresciaba, mert most van egy nagy kiállítás, Turner és az impresszionisták címen, gyakorlatilag a 19. századi angol és francia tájképfestészet, fantasztikus képek, köztük 60 Monet mű. Én már rengeteg kiállítást láttam, impresszionista képeket is, de ilyet még nem. Nagyon sok kép jött magán gyűjteményekből, USA-ból, Kanadából, angol és francia kisvárosok múzeumaiból-olyan helyekről, ahova nem valószínű, hogy valaha eljutok. Fantasztikus.

De van mellette egy Mondrian kiállítás is, aki nem csak színes négyzeteket festett, hanem egyéb képeket is. A magyarázatok szerint a színes négyzetek a művészet történet szempontjából sokkal fontosabbak, de nekem az egyéb képek tetszettek jobban.

A múzeum, ahol a kiállítások vannak- Santa Giulia- egyébként is szuper, egy kora középkori kolostor épületében, román kápolnák freskókkal, szobrok, oszlopok stb.  Néhány éve bővíteni akarták az épületet, elkezdtek ásni, és antik ház alapjait találták, jelenleg 500nm a megtekinthető, mozaikpadló, freskó maradványok stb. Még Rómában sincs ilyen. Bresciában  egyébként nagyon sok szép régi templom van, román, gótikus, reneszánsz korból, néhány velencei stílusú épület-egy időben Velencéhez tartozott. Bresciát mindenkinek tudom ajánlani, jómódú észak-olasz kis/közép város.

Cremonára elég volt a fél nap. A katedrálisnak gyönyörű román hamlokzata van, de belül sajnos barokk, a keresztelő kápolna kívül-belül román, gyönyörű. A városházán láttam a hegedű gyűjteményt. Nem értek hozzá. Nekem nyitották ki a termet, bejött 4 őr, engem őrizni. A múzeum egyetlen kis szoba. Cremonában érdemes egy jó útikönyvvel menni,  sok szép terrakotta díszítésű palotájuk van,de ezeket csak könyv alapján lehet megtalálni.

Brescia és Cremona nyugalma után Milánóba megérkezni szinte sokkszerű volt. Iszonyatosan zajos. Róma és Firenze belvárosában csak a főutcákon van tömegközlekedés, Velencében pedig nincs. Londonban és Párizsban a metró az elsődleges, Milánóban a belvárosban kevés a metrómegálló. A zaj zavart legjobban.

A modern épületek. Olvastam a történelmet, tudom, hogy számtalanszor lerombolták-  minden hódítónak útba esett-, tudom, hogy bombázták- nem úgy mint Rómát vagy Firenzét, de így sem tetszenek az 50-es 60-as évek irodaépületei. Ezek a "kapreál" épületek számomra csak egy kicsivel kevésbé rondák, mint a mi szocreál épületeink.

A túl elegáns üzletek.Ismerőseim sem akarják elhinni, de nem mertem bemenni a La Rinascente áruházba. Megíjesztett, hogy minden ajtónál áll egy őr, hogy az eladólányok topmodellnek vannak öltözve.  20 éve már mindenfelé utazgattam idegenvezetőként, nem voltak gátlásaim, sem a Harrodsban sem a tokyoi áruházakban. Ilyen először fordult elő velem.

A "legszörnyűbb" élmény. Olaszországi utazásaimnak van egy alapszabálya: napi egy fagyi. Milánóban ettem először rossz fagyit, kétszer is, mindkettő íztelen volt. Az egyik valahol a Dóm közelében, a másik Sforza Kastélynál. Harmadik napon már kihagytam. Bresciában és Cremonában ugyanolyan finom volt, mint másutt.

Következő folytatás tényleg a templok és a Cenacolo