Ajaj...
Szóval a Siemens(-Halske):
Ezt szokás hívni mechanikus berendezésnek, rövidebben mechanikának is, merthogy úgy néz ki a dolog, hogy a függéseket egy szolgálati helyen belül (tehát az irodán belül, a tornyon belül, a térközőrhelyen belül) tisztán mechanikus szerkezeti elemekkel valósítják meg (na jó, kis túlzással). Két szolgálati hely között azonban csak vezetékek vannak, ezekkel kommunikálnak egymással (pl. jellemzően a római vezetékek, a megfelelő vágányút kicsöngetéséhez és lezárásához-oldásához).
Annak ellenére, hogy az elektromos áram már megjelenik benne, a visszajelentéshez csak és kizárólag két állapotú mechanikai alkatrészeket használnak fel (esőlemez, esőtárcsa, a fogazott körszegmensre illeszkedő lepke stb.), mert a villamos jel csak az állapotok változását hivatott végrehajtani, a művelet befejezése után nem áll rendelkezésre.
VES:
Itt a függőségeket részben mechanikus elemek (pl. vonalzók, tuskók, kilincsek), részben elektromechanikus szerkezetek (jelfogók, kapcsolómágnesek) hozzák létre, és jellemzően úgy dolgozik, hogy az adott kapcsolómágnes enged meg vagy tilt meg valamit (pl. a kapcsológomb elfordítását), amit valahonnan vezérelnek (itt a valahonnan szvsz mellékes). Tehát amit nem tudtak vagy túl körülményes lett volna mechanikával megoldani (pl. az ismétlőzár), az elektromechanikus szerkezetekkel (jelfogó) került kialakításra, de amit meg lehetett oldani mechanikával (zöld gomb elfektetése a megfelelő irányba, és a fekete gomb rögzítése), azt azzal oldották meg.
Jellemzően villogó fény nem jelenik meg a visszajelentő táblán. A visszajelentés részben a kapcsológombok állása, részben a visszajelentő táblán megjelenő fények kiértékelése alapján válik érthetővé.
Dominók, és a KÁ 69:
Itt már csak tisztán jelfogós logikával dolgoznak, a kezelés kevés kivételtől eltekinve kizárólag a nyomógombos pultra korlátozódik (kivétel lehet pl. az Integra-rendszerű biztosítók cseréje, kivétele, a Heinemann-kismegszakítók visszakapcsolása stb.). Itt csak áramkörök vannak, mechanikai függőség nincs (a jelfogón belül azért van, mind az I., mind a II. osztályú jelfogóknál (III. osztályúnál nincs), és a váltóhajtómű szögemeltyűje is ideszámítható).
Mivel minden függőség villamos elven működik (aminek a tényleges megvalósítása akár másik épületben is lehet, akár igen távol a forgalmi irodától), a visszajelentés értelmezése kizárólag a pulton (vagy a panorámatáblán) megjelenő világító, villogó vagy sötét szakaszok kiértékeléséből áll, esetleg a kétütemű kezelések miatt a nyomógombok helyzete ideszámítható, de a működésben nem sokszor jelent külön fázist. (Hiszen lehetőség lenne a jelfogók tényleges, fizikai állapotát is ellenőriztetni, mint pl. a SH-nál megszokott szigeteltsín-jelfogó vagy áthaladási látjelző, esetleg a VES "kis ablakocskái", de erre a gyakorlatban csak a fenntartó személyzetnek van lehetősége.)
Elektronikus (Simis, Elektra):
Mozgó alkatrészt jellemzően nem tartalmaz, a függőségeket előre beprogramozott logikai áramkörök (na jó, nem de ez most így egyszerűbb) építik fel. Hasolnó elven épül fel, mint a Dominó — hiszen egy jelfogónak is két állapota van, akárcsak egy bitnek —, de annál jóval bonyolultabb megoldásokat tartalmaz, kényszerűségi okokból (csak így érhető el a megfelelő biztonság).
A visszajelentés villogó fényt ismét nem szokott tartalmazni (kivéve a RBG-jelet).
Szóval a kérdésedre a válasz: fogalmam sincs, hogy miért elektrodinamikus, amikor egy jelfogó szvsz. nem viselkedik valami nagyon dinamikusan, inkább mechanikusan. :)))